Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

az a gondolat, hogy a tanulók is végezzenek kísérleteket, hiszen még a tanári kísérletezés sem valósult meg sok helyen. Az 1938-ban bevezetett új gimnáziumi tanterv utasításai sem merték a cselekedtető oktatást elrendelni, csak nagyon óvatos fogalmazásban említi meg, hogy ,,A vegytanban is akad sok olyan fejezet, amelyet csak a rávezető, sőt a közlő módszerrel végezhetünk el, de a tananyagnak más részeiben a tanulók cselekvő hozzájárulásával, közös munkával érhetjük el a legjobb eredményt." Mindjárt utána az óvatosságra int az Utasítás, „ha szűk helyen, összezsúfolva kell foglalatoskodniok, még a lánggal való dolgozás is kockázatos" [49]. Ez idő tájt megjelent viszont egy kémiai kísérletező könyv, amelyik a tanulók otthoni kísérleteire ad jó, a biztonsági szempontokat helyesen szem előtt tartó előírásokat. Méhes Gyula könyvéhez írt előszavában Loczka a mű megjelenését is a tanulók aktivitásnövelése érdekében tett hatékony lépésnek értékelte [50]. Az egyes gimnáziumok cselekedtető oktatásának legelső tapasztalatai arra ösztönözték a másféle iskolatípusok vezetőit, és legkiválóbb nevelőit, hogy vállalják az új útkeresés nehézségeit. így Balás-Piri Lajos a Fizikai Kémiai Didaktikai Lapokban arról számolt be, hogy Gyöngyösön a felső mezőgazdasági iskola I. osztályába vezette be a munkaórákat [51]. A felsőkereskedelmi iskolák, ahol az anyagvizsgálati módszerek fontos tananyagot jelentettek, és sok helyen voltak már addig is régi típusú kémiai gyakorlatok, az új módszerben fejlődési lehetőséget láttak. A Felsőkereskedelmi Iskolai Tanárképző intézet gyakorló felsőkereskedelmi iskolája igyekezett a tanárjelöltek számára is példát mutatni. Az iskola kísérleteztető felszerelése Loczka Alajos irányításával történt meg. Sándor Jánost a kormányzat a munkaiskolái próbálkozások tanulmányozására Németországba és Angliába is kiküldötte, amiről 1935-ben számolt be az iskola tanév végi értesítőjében. Megállapította, hogy „a mi iskoláink inkább az angol rendszert követik, de dicsekvés nélkül állíthatom, hogy módszerünkben van sok olyan momentum is, amely egyikhez sem hasonlítható, hanem az eredeti magyar iskolához, a magyar fiúhoz alkalmazkodik.. [52]. A külföldi példából a hazai viszonyokra alkalmasabb kiválaszthatóságát kívánta Sándor elősegíteni azzal, hogy az általa közölt óravázlatok egy része az angol, másik része a német elgondolást követte. A beszámoló és a nyújtott példa ezen iskolatípus tanárai között nagy érdeklődést keltett, ezért a következő tanévi értesítőben tanítási terveket közölt le, nagyjából követve a gimnáziumi munkaoktatás példáját, de megjegyezte „ ... az óratervek összeállításánál számoltam iskolánk célkitűzésével, amit a kémiának, technológiának és a végső fokon az áruismeretnek szolgálnia kell". Jelentős volt, hogy a felsőkereskedelmi iskolák gyakorló iskolája valósította meg ezen iskolatípusból elsőnek a cselekedtető módszert, ahol a jövő felsőkereskedelmi iskolái tanárgenerációja felnőtt. (A buda309