Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
anyagnak arra alkalmas részleteit önmunkásságuk útján sajátítsák 4 miáltal bizonyára mélyebb betekintést fognak nyerni ezen tant' r - ya mintha azokat tisztán appercipiálás útján kell megtanulniuk. A tanítás anyagának természetesen szoros összefüggésben kell lenni a-7 előírt tananyaggal" [35]. A rendelet előírja, hogy a kémiában a munkatanításra évente osztályonként 10 órát kell fordítani, s azt is, hogy a gyakorlatok alatt az osztályt együtt kell foglalkoztatni, nem szabad felosztani úgy, mint a fizikánál. Ez az előírás indokolásképpen a tanítás egységességére hivatkozott, de nyilván takarékossági elgondolások folytán született, azonban — érthetően — már kezdetben gátjává vált a módszer általános elterjedésének, hiszen az átlag 40-es osztálylétszám olyan nagyméretű kísérleteztető tantermet (laboratóriumot) követelt volna, amilyennel igenigen kevés középiskolánk rendelkezhetett. A bemutató tanítást tornateremben volt kénytelen tartani az egyik legjobb adottságokkal rendelkező középiskola. Más esetben is a képek egészségtelen zsúfoltságról tanúskodnak. Kivételesnek számított a VI. ker. Kemény Zsigmond Gimnázium, ahol Csengő Nándor szaktanár szerint „bőséges és alkalmas" helyük volt 30 egyszerre dolgozó tanuló számára [36]. Minden valószínűség szerint a minisztérium már kezdetben sem gondolt arra, hogy a kísérleteztető tanítást az ország összes középiskolájában megvalósítsa. Két különlegesen ]ó helyzetben levő állami gimnáziumban folyt a kísérlet, amelyeknek a tapasztalatait általánosítani az ország többi, túlnyomórészt jóval rosszabb adottságokkal rendelkező iskoláira, szinte lehetetlen volt. A kijelölt iskolák: Erzsébet Nőiskola leánylíceuma, szaktanár: Davida Leóné, és Mária Terézia leánylíceum, szaktanár: Bodrossi Lajos. A kijelölt iskolákban is csak egyetlen osztályban folyt kísérletezés, pl. a Mária Teréziában a 3 párhuzamos III. osztály közül csak az egyik; ben [37]. A kísérlet irányítását és ellenőrzését Loczka Alajos, az Országos Közoktatási Tanács előadótanácsosa végezte. A kijelölt, összesen 2 osztály sem kapta meg azt az anyagi segítséget, amelyet ennek a jelentős tanügyi kísérletnek meg kellett volna kapnia. Kezdetben mindkét osztály 500—500 pengőt kapott a vegytani szertár fejlesztésére. A Mária Terézia leánylíceum értesítője szerint ekkor az addigi 73 darabból álló szertárat 50 darabbal gadagították. A későbbiekben azonban a támogatás folytatása elmaradt, s az ország e kiemelt iskolája, ahová —• ugyancsak az értesítők tanúsága szerint — más iskolák tanárai, s a gyakorló tanárjelöltek is elmentek új módszert tanulni, semmit sem fordított kémiaszertárának fejlesztésére. Az 1931—32-es tanévben a gyarapodás 3, utána pedig három teljes tanéven keresztül« teljesen változatlan maradt az állomány, s 1935—36-ban tesznek csak említést újabb egy tárgy vásárlásáról [38]. Addigra azonban maga a kísérlet is lezárult. Bodrossi Lajos nyugalomba vonultával nem volt már 306