Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

szakköröknek elődjét kell bennük látnunk. Nem az egész osztály, hanem csak a jelentkezettek, beiratkozottak számára szervezték ezeket. A jelentkezést azonban — s ez a mai szakköröktől is élesen elhatárolja — jelentős részben befolyásolta az, hogy az akkori kereseti viszonyokhoz mérten számottevő részvételi díj befizetésétől tették függővé. A kereskedelmi iskolákban ugyan 1895-ben az addig külön oktatott áruismeretet a kémiába beolvasztva kémiai gyakorlatokat hivatalosan is előírt a minisztérium, ez azonban éppen úgy nem valósulhatott meg, mint az az ugyanabban a rendeletben hangoztatott elv, hogy ezek az iskolák a tanítványokat úgy képezték ki, ,,hogy képesek legyenek a gyári üzem folytonos fejlesztésére és annakakor színvonalán való megtartására" [11]. Egyes iskolákban be is vezették a gyakorlatokat, így pl. a fogarasi állami felsőkereskedelmi iskola 1898-as évkönyvében arról számolt be, hogy a III. osztályosok részére 3 elméleti óra mellé 2 óra gyakorlati is járult [12]. Máshol a végrehajtás vontatottan indult meg, s a kereskedelmi iskolai tanárok egyesületi közlönye, a Kereskedelmi Szakoktatás helyet adott 1901-ben Csongor György ellenvéleményének, amely szerint: ,.A laboratóriumi gyakorlatok heti 2—2 órában, mint rendkívüli tárgy szerepelhet mind a 3 osztályban". Félreértések elkerülése végett külön is hangsúlyozta, hogy: „A laboratóriumba csak önként jelentkező tanuló vehető fel" [13]. A kémiai gyakorlatoknak központi tanterve nem volt, az azokon elvégzett anyagról egyes cikkekből, s néhány iskola értesítőjéből szerezhetünk tudomást. Csongor György javasolta, hogy az akkor még 3 éves kereskedelmi iskola középső (II) osztályában az egyszerű analízis és „a szervetlen vegyületek körébe tartozó áruk legelemibb vizsgálati módszerei", a felső (III) osztályban pedig a „szerves chemia keretébe illő áruknak megvizsgálására szolgáló leglényegesebb eszközök és módok", valamint az összetett analízis szerepeljenek. Ugyanakkor viszont Matavovszky Béla már a gyakorlatok egész addig kialakult jellegével nem értett egyet, ő ugyanis határozottan áruismereti gyakorlatokat kívánt bevezetni, a kvalitatív elemzésből is csak a speciális reakciókat vette volna, „mert a kereskedőnek nincs rá ideje, sem módja arra, hogy rendszeres elemzéseket végezzen" [14]. Amikor 1914-ben a kereskedelmi iskolát 4 éves felsőkereskedelmi iskolákká szervezték át, a kémia óraszámát csökkentették, s a gyakorlatokról már szó sem esett [15]. Kémiai gyakorlatok a reáliskolákban addig is csak ott szerveződtek, ahol erre a tanár vállalkozott. Az egri reáliskolában 1913-tól kezdve 20 tanuló számára folytak gyakorlatok Bertalan József tanár vezetésével [16]. Megmutatkozott ez a szemléleti változás abban is, hogy a kémiai iskolai kísérletezés legelső magyar nyelvű segédkönyve, Nuricsán József könyve 1898-ban csak a tanárnak kívánt segítséget nyújtani [17], két év múlva Dobos Ferenc, hét év múlva pedig Simonyi Ernő már kísérleteztető könyvvel jelentkezett (18. a. b.). Simonyi könyve előszavában elmondja, hogy akkor már „az ország legtöbb reáliskolájában s néhány felsőkereskedelmi iskolában tartanak vegytani gyakorlatot, mert tapasztal300