Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

— hogy az orosz forradalmi hagyomány Lenin marxizmusának egy speciális, a nyugat-európaitól eltérő színezetet adott. Az említett érvek tarthatatlanságát könnyű kimutatni. Lenin szö­vetségi politikakoncepciója, és válasza nemcsak az orosz, hanem általá­ban a parasztság sorsdöntő kérdéseire, logikus továbbfejlesztése Marx és Engels XIX. században kifejtett elméleti tételeinek. A marxizmus russzifikálásának vádja arra irányul, hogy a leniniz­mus eszméinek előrenyomulását megakadályozzák, ezeket az eszméket sajátosan orosz jelenségeknek tüntessék fel, amelyek a nyugat-európai feltételekre nem alkalmazhatóak. Itt elsősorban Lenin orosz forradalmi hagyományokhoz való viszonyáról van szó. Ahogyan a XIX. század marxizmusa nem jelentette a klasszikus német filozófia francia vagy angol átértékelését, mert Marx, Hegel és F'euerbach nyomán a francia utópikus szocializmushoz és az angol politikai gazdaságtanhoz kritikai­lag viszonyult, így a XX. század leninizmusáról nem lehet azt állítani, hogy az a marxizmus egyszerű rissztifikálása, csak azért, mert Lenin mint Marx követője, az orosz forradalmi demokraták társadalomkritikai és filozófiai eszményeihez nyúlt, A marxizmus •"lint a nemzetközi mun­kásmozgalom elméleti kifejezője jelentkezett és mint ilyen fejlődött; benne a nemzetközi forradalom elméleti és politikai tradíciói őrződtek meg és fejlődtek. Egészen más kérdés, milyen elméleti következmé­nyei voltak annak, hogy a forradalmi mozgalom súlypontja Nyugat­Európából Oroszországba helyeződött át és ezzel az orosz forra­dalmi mozgalom tapasztalatai és eredményei a marxista elmélet továbbfejlesztése szempontjából különös súlyt kaptak. Erre azonban nem térnek ki Lenin meghamisítói. Az elmondottak azt bizonyítják, hogy Lenin politikai és filozófiai hagyatékának ismerete és megközelítése a kommunisták számára ma különösen jelentős. A leninizmus ma nem véletlenül fő célpontja az osztályellenségnek. Lenin elméleti megállapí­tásai a szocialista építés problémái megoldásának továbbra is elenged­hetetlen alapját képezik. Alapos magyarázatuk, konkretizálásuk a szo­cialista világrendszer gazdaságában, technikájában és történelmi fejlődé­sében bekövetkezett jelentős változásoknak megfelelően olyan követel­mény, amelyet többek között a filozófusoknak kell megoldani. A következőkben Lenin néhány, a tudománnyal és technikával kap­csolatos filozófiai gondolatát vizsgálom, elsősorban a tudomány és tech­nika társadalmi fejlődésére gyakorolt hatása szempontjából. A társadalmi fejlődés folyamatában a termelőerők a legmozgéko­nyabb, legdinamikusabb elemet képezik. A technika a termelőerők ob­jektív oldalát alkotja. Ezt az oldalt próbálja a burzsoázia a munkásosz­tály és élcsapata, a párt vezető szerepe ellen felhasználni. Milyen szerepet tölt be a technika Lenin elméleti és politikai tevé­kenységében? Lenin művei elemzése alapján megállapíthatjuk, hogy az Októ­beri Szocialista Forradalom, mely határkövet jelentett Oroszország fej­lődésében, egyben választóvonal Lenin technikaértelmezésében, de főleg a technikának a termelőerők rendszerében elfoglalt helye értékelésében. 26

Next

/
Oldalképek
Tartalom