Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

A földrajzi gyakorlatok módszere Módszertani szempontból különítettük el a demonstrációs és a törvény meg állapító gyakorlatokat. Alkalom szerint lehetnek órarendi gyakorlatok, tanulmányi utak és terepgyakorlatok. Valamennyi lehet természeti és gazdaságföldrajzi vonatkozású. Az órarendi vagy laboratóriumi gyakorlatok az elméleti előadásokat követve, esetleg előzve, azokkal — időbeli koncentrációt is alkotva — párhuzamosan futnak. A tanulmányi utak és a terepgyakorlatok az azonos félév anyagát is érintik. A félévi munkaterv ismeretében előre meghatározzuk, mit végzünk gyakorlati órán — laboratóriumban — és a közeli terepen. Tudnunk kell előre, mi a tanulmányutak és a terepgyakorlatok programja. Laboratóriumban végezihető valamennyi terepasztali gyakorlat és természeti földrajzi jellegű vizsgálat vagy kísérlet. Itt készülnek a gazdaságföldrajzi ábrázolások, itt hangzanak el a kiselőadások és szaktárgyi viták. A közeli terepen és a városban tanulmányozzuk a közvetlen környezet természeti viszonyait, ipari és mezőgazdasági üzemeit. Az állomásozó terepgyakorlaton a földrajzi jelenségek rendszeres megfigyelése, mérése és feldolgozása a. feladat. Munkába vehető egy-egy kis táj komplex földrajzi leírása is. A tanulmányutak célja az országismertetás (belföldön és külföldön). A gyakorlatok tárgyát és anyagát több tényező határozza meg. Ilyenek a tanterv és az előadások célkitűzése. Fontosak az intézet földrajzi környezete, a felszerelésből adódó objektív lehetőségek, továbbá a társadalmi érdekek, nem kis mértékben az általános iskolai oktatás szükségletei. Az objektív kereteket olyan mértékben kell javítani — egy jól felszerelt földrajzi laboratóriumot is beleértve —, hogy a tantervben kitűzött célok elérhetők legyenek. A precíziós gyári műszerek mellett legyenek a szertárban általános iskolában is elkészíthető egyszerű eszközök és készülékek. Hadd lássák a fiatal pedagógusok, mik a lehetőségek és a feladatok a szertári munka területén. Nem először hangsúlyoztuk az általános iskolai oktatás szempontjait. A főiskolai gyakorlatok anyaga magas szintű és tág körű. Ha a főiskola érdekeit nézzük, egy-egy kísérletnél gondosan analizáljuk a jelenségek minden fontos tényezőjét, a köztük fennálló belső ellentmondásokat és kölcsönhatásokat. A program is lehetőleg tudományos igényű (például: az antecedens völgyek kialakítása terepasztalon). Olyan jelenségeket tanulmányozunk elsősorban, amelyek egyrészt a környezetismeret, a mélyebb megértés, továbbá a folyamatok igazolása (pl. kőzetvizsgálat folyóteraszon), összefüggések értelmezése (áramláskísérletek vízzel) és a termeléssel való kapcsolatok kimutatása (pl. talajeróziós kísérletek) szempontjából fontosak. Sok jelenséget megértenek a hallgatók szemléltetés nélkül is. Nem szükséges már ezen a fokon a napszakok váltakozását igazolni a Föld forgásával kapcsolatban. A bemutatást — földgömbbel és lámpával — mégis elvégeztetjük, és elvégzünk sok más egyszerű kísérletet, mert erre szükségük lesz az általános iskolában. Az anyagkiválasztás szempontjából nem ok nélkül kapcsolódik az előbbiekhez az általános iskolai munkára nevelés célja. 262