Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

Velencei-tónál, Boszorkány-szombat, Rákospalotától Gödöllőig, Az Ökörhegy, Téténytől a Frankhegyig, Az Észak-Börzsönyben, Az ajnácskői hegység, Emberevők a Bükkben, A Bükk nagy átka, stb. [57]. Hangulatos, remek stílusú, humorral átszőtt írásai nagyon megnyerték az olvasók tetszését. 1938-ban a Turisták Lapja így írt róla: „Kolacskovszky Lajos régi ismerőse folyóiratunk olvasóinak. Hangulatos írásai, nemes veretű magyar stílusa a leghivatottabb turista írók közé emelik" [58]. Vajon miért szerette annyira a természetbarát mozgalmat? Ennek több oka van: de legalább kettő, ide kívánkozik; az egyik ok régi természettudományos beállítottsága, a másik a természetbarát mozgalom mint legális szervezet, igen alkalmas volt baloldali, a szocialista eszmék terjesztésére. Mint önéletrajzában írja: ,,A Horthy-uralom utolsó évtizedében (a kuruc időkhöz hasonlóan) újra az erdőn dobog Magyarország szive. Pesthidegkút határában, a Gémeskútnál, a Szépvölgy legvégén, a Csíkhegyek között, a Kevély-nyeregben, vagy pl. a Frankhegyen komoly politikai viták voltak, amelyekbe magam is bekapcsolódtam" [59]. Természetesen a csendőrség és rendőrség is rájött arra, hogy a természetbarát mozgalom kereteit a munkásság kihasználja a szocialista eszmék terjesztésére, s igyekeztek a munkások kirándulásait, túráit ellenőrizni. Kolacskovszky Lajos is sokszor került olyan helyzetbe, hogy amikor előadást tartott a szabad természetben, meglepte őket a csendőrség. Ilyenkor a politikai témáról a világ legtermészetesebb hangján tért át egy kankalin vagy zsálya ismertetésére. így sikerült sokszor a csendőrséget megtévesztenie [60]. Egy alkalommal azonban ő és társai a csendőrség csapdájába estek. Ez 1928. május elsején történt a Bükkben. Az egri rendőrkapitányság május elseje, munkásünnep közeledvén eltiltott mindenféle csoportosulást, gyűlést, felvonulást. A munkások így Egerből kénytelenek voltak a Bükk hegységbe kivonulni, és ott megünnepelni május elsejét. Az ún. Diana-lápában kb. 210 főnyi egri munkás gyűlt össze családtagjaival együtt. Ünnepi előadónak a természetbarátok útján Kolacskovszky Lajost kérték meg Budapestről. Ö készséggel eleget tett régi elvtársai kérésének, s leutazott Egerbe. A május elsejére virradó éjszakát a Tarkő barlangjában vészelte át. Éjfélkor idejött érte Fazekas János és Dancza János. Másnap, május elsején elhangzott Kolacskovszky ünnepi előadása. Az előadás után a munkások szétszéledve, örömmel élvezték a tavaszi nap sugarait. Közben a gyűlést, amire nem is számítottak a munkások, valaki besúgta a csendőrségnek. A felsőtárkányi csendőrőrs erre kiszállott az ünnepély színhelyére, s bekerítette az ünneplőket, s megkezdődtek az igazoltatások, a kosarak és hátizsákok kiforgatása, csendőrpofonok csattantak egyesek arcán. Kolacskovszkynak csak az volt a szerencséje, hogy ő még a csendőrök megérkezése előtt elindult az egri vasútállomáshoz. Különben, ha ott maradt volna, ő sem kerülte volna el a verést [61]. Bár Egertől, gyermekkora és ifjúkora színhelyétől távolt élt, mégis gyakran titokban hazalátogatott Egerbe, ahol elvtársainak iratokat, 141