Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

golódott az ifjúmunkások között, s részükre a szakszervezeti helyiségekben előadásokat tartott. De sokszor kivitte őket a budai hegyekbe is, s ott nevelte őket [47]. Budapesten mindvégig kemény harcot kellett vívnia a megélhetésért. Alkalmi munkából tengődött. Megfelelő erkölcsi bizonyítvány hiányában állandó állást sehol sem kapott. Mivel pénze sokszor nem volt, sokat éhezett, sokszor telelt fűtetlen szobában. Kicsit könnyített a sorsán az, hogy 1930-ban felvették a szellemi ínségmunkások listájára. így néha egy kis segélyhez, illetve alkalmi munkához jutott. 1938-ban múltja miatt azonban ettől is elesett. 1930—38. között a következő esetekben kapott segélyt: 1930. december 1., 1931. március 15., 1932. január 1., április 20., december 15., 1933. április 30., július 1., augusztus 31., november 1., 1934. június 30., szeptember 1., 1935. július 31., november 1., 1936. április 30., augusztus 1., 1937. május 31., augusztus 1., október 31. (48). Budapesti tartózkodása alatt Budán lakott, közel a Margit-hídhoz. így a vízivárosi szociáldemokrata pártszervezethez tartozott. A szociáldemokrata párt ellenforradalmi korszak alatti politikájáért Kolacskovszky nem lelkesedett. Látta, hogy annak vezetői lepaktáltak az uralkodó osztályokkal. Az 1920-as évek második felében nagy hatással volt rá a szociáldemokrata vezetést bíráló magatartása miatt, Stromfeld Aurél, a Tanácsköztársaság volt híres vezérkari főnöke. Tetszett neki, hogy Stromfeld bátran a szociáldemokrata párt vezetői szemére hányta annak opportunizmusát, a parasztság körében végzett munka elhanyagolását. A szociáldemokrata párt akkori vezetői közül jelentős hatással volt még rá dr. Madzsar József orvos, aki később Sándor Pállal együtt szerkesztette a Társadalmi Szemlét és dr. Kiss Jenő. Ő általuk jutott a Szovjetuniót ismertető füzetekhez, képes újságokhoz. A szociáldemokrata vezetők opportunizmusát látva a pártból is kiábrándult. Az illegális KMP-vel eddigi adataink szerint nem volt kapcsolata. De feltehető, hogy ismeretterjesztő előadásai során a természetbarát mozgalomban kapcsolatba került a párttal. Budapesti éveinek, s Kolacskovszky egész ellenforradalmi rendszer alatti tevékenységének legnagyobb jelentőségű ténye: az ismeretterjesztő munkába való bekapcsolódás, a természetbarát mozgalomban végzett munka. Megismervén nagy tudását, páratlan előadóképességét, sűrűn foglalkoztatta az Oktatásügyi Központi Titkárság; Budapesten, s több vidéki városban: Békéscsabán, Szentesen, Székesfehérváron, Sopronban, Győrben, Kaposváron, Pécsett, Debrecenben, Miskolcon, Ózdon stb. számos előadást tartott. Ismeretterjesztő előadásainak száma a szemináriumokkal együtt kb. másfél ezerre tehető. Az ezredik előadását a rabszolgaságról az Újpesti Munkásotthonban tartotta. Előadásainak tematikája sokrétű volt, átfogta a társadalom- és természettudományokat egyaránt. Az 1920-as évek végén és a 30-as évek első felében kedvenc előadástémái a következők voltak: A jégkorszak és az ősember, Az őskommunizmustól az államig, (Másképp: A barbár világ), Hogyan születtek meg az államok?, A vallási hiedelmek kezdetei, (Másképp: A barbárok vallásos nézetei). Ezeknek az előadásoknak a rö137