Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)

elfogadásáig; másrészt, hogyan próbálja megakadályozni a törvény elfogadása után a felekezetek által annyira kifogásolt közös iskolák létrehozását. A Tanodai Lapok harca a népoktatási törvényjavaslat ellen A lap megalapítása — 1856 — óta számos cikkben és tanulmányban foglalkozik a népoktatásügy megjavításának szükségességével. E témákban azonban nem valamiféle korszerű népoktatási koncepciót fogalmaz meg. Mindössze ama kérdések körül folyik némi meditáció, hogy miképpen lehetne az iskolákban a vallásoktatás hatékonyságát fokozni [7], Mindazokról a problémákról, melyek a törvényben jelentkeznek: a kötelező népoktatás bevezetése, a hatosztályos elemi és 3 éves ismétLőiskola, a tananyag némi korszerűsítése, esetleg magasabb iskoláztatás biztosítása ezekben a meditációkban fel sem merül. Nem is csoda, hisz a lap még a hetvenes évek elején is nevetségesnek tartja azokat az elképzeléseket, melyek pl. a nőképzés magasabb szintű megoldását javasolják. ,,Az lesz ám a furcsa dolog", ha majd a dámák egzámenjeire járunk — írja —, s ifjú szüzek fognak felelni netán még kémiából és matematikából is [8]. Ilyen állásfoglalás alapján érthető, hogy amikor ez a viszonylag liberális szellemű, de túlzott korszerűséggel, különösen vallásellenességgel nem vádolható törvényjavaslat első megfogalmazásban napvilágra kerül, a Tanodai Lapok azonnal opponál és éppen azokat a pontokat támadja legélesebben, melyek valamelyes korszerű jelleget Fxdnak a törvénynek. Hivatalos egyházi álláspont még alig hangzott el a felsőbb egyházi vezetés részéről, amikor az alsóbb egyházi körök értekezletein már nagyszabású ellenakciók indulnak meg általában a törvény, különösen pedig a közös iskolák, az állami felügyelet és a kötelező tanterv ellen. A Tanodai Lapok szorgalmasan közli ezeknek az értekezleteknek az anyagát. 1868. évi 19. számában bejelenti, hogy figyelemmel fogja kísérni a törvénytervezet alakulását és az ellene felhozott érveket. Ez évfolyam 29. számában közli a törvényjavaslatot. Előtte azonban a szerkesztő egy rövid cikkben rendkívül negatívan értékeli a tervezetet, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy másokat is erre biztasson [9]. A fent jelölt szándék érdekében és szellemében közli — többek között — az egri egyházmegyéhez tartozó, rakamazi egyházi tankerület Zalkodon tartott „tanítói tanácskozmanyának" anyagát. Ezen az értekezleten két főtisztelendő: Fekete Mátyás rakamazi esperes, kerületi tanfelügyelő és Horváth Farkas berceli plébános sem kisebb témát tárgyal az összehívott egyházi iskolai tanítókkal, minthogy ,,Kívánatos-e, szaszabad-e a népiskolát az egyháztól elválasztani?" A lap részletesen közli a két pap által elmondott ellenérveket, melyekben a legfontosabb mondanivalót az alábbiak jelentették. Az egyháztól az iskolát nem szabad elválasztani, mert „Az egyház a tanodára isteni és történeti joggal bír . . .", mert „az iskola . . . leánya, előcsarnoka az egyháznak" [10]. Nyilvánvalóan ők is érezhették, hogy ezek a „nyomós érvek" aligha lesznek elégségesek a törvény elfogadásának megakadályozására. Ezért újabb és esetleg nyomósabb érvekért a jelenlevő tanítókhoz fordulnak, fejenként 5—5 forintot 8 113