Az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola Tud. Közleményei. 1970. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 8)
között ott alaposan megismerték mindazokat a tennivalókat, amelyek az ifjúsági mozgalmi munkát nevelő hatású, vonzó foglalkozássá teszik. A Nevelésmódszertani Kabinet eddig végrehajtott, tehát teljesített programjából illusztrációképpen csupán néhányat idézünk. Ezek: az úttörő és osztályfőnöki gyakorlatokra készülő hallgatók folyamatos tárgyi és metodikai segítése, a kabinethez fordulók számára tanácsadás; a mozgalmi könyvtár anyagának folyamatos gyarapítása a patronált iskolák úttörőinek és az ország legkiválóbb csapatainak a gyűjtésbe való bevonásával; rendszeres könyvtári kölcsönző szolgálat, a mozgalmi múzeum anyagából időszakos kiállítások rendezése a nagy évfordulóikra; diafilmek készítése Eger város úttörőcsapatainak megmozdulásairól; módszertani mozgófilmek készítése, fotokópiák készítése a múzeumi gyűjtemény számára ifjúsági mozgalmi tárgyi emlékekről, dokumentumokról; félévenként legalább egy közös kirándulás szervezése. A hallgatók eszmei-politikai nevelése A Művelődésügyi Minisztérium a négyéves kétszakos képzés bevezetése utáni első években végzett tájékozódása alapján megállapította, hogy ennek tanterve alapjaiban megfelelő. Szükséges azonban a főiskolai oktató-nevelő munka eszmei-politikai és szakmai-tudományos színvonalának állandó emelése; a pedagógusjelölteknek az élettel, a szocialista termelés gyakorlatával való szorosabb kapcsolata, illetve ennek biztosítása; továbbá a tanszékek, a párt- és KISZ-szervezetek együttműködésének fokozása. Mindezen tennivalók egységes elvi irányítása érdekében a Művelődésügyi Minisztérium közreadta ,,A nevelőmunka helyzete és feladatai a pedagógusképző intézményekben" c. kötetet (Tankönyvkiadó, Bp., 1968.), amely elvi és gyakorlati szempontból jól áttekinthetően, a lényegre mutatva összegezte a szükséges és lehetséges tennivalókat. Ugyanebben az évben a minisztérium az MM. 110.596 1968. sz. rendelkezésben felhívta i:alamennyi felsőoktatási intézmény vezetőségét, hogy a nevelőmunka szervezetté és tudatossá tétele, eredményességének, hatásfokának megjavítása érdekében az intézmények oktatói, dolgozói és diákaktivistái bevonásával nevelési konferenciákat és szemináriumokat szervezzenek, és ezeken dolgozzák ki közvetlen és perspektivikus nevelési programjaikat. Az így kialakított, intézményenként alaposan és sokoldalúan megvitatott egységes főiskolai nevelési munkatervek alapján készítették el a tanszékek, a főiskolai párt- és KISZ-szervezetek, világnézeti, nevelési és tudományos bizottságok, kollégiumok, könyvtárak stb. a maguk egy évre szóló, kísérleti jellegű koordinált nevelési munkaterveit. Ez a munka önmagában is a nevelés kérdései felé fordította az érdeklődést, és egységes közvéleményt alakított ki a szervezett és tervszerű nevelőmunka mellett. A tanárképzés színvonalának emelését célzó minisztériumi intézkedések rendszerébe illeszkedik az a tudományos ülésszak is, amelyet a tanárképző főiskolák fennállásának 20. évfordulója alkalmából éppen nálunk, Egerben tartottak az ünneplő főiskolák. Ezen a minisztérium Pedagógusképző Osztályának kívánságára az általános iskolai tanárképzés pedagógiai problémáit — elsősorban az oktató-nevelő munka korszerűsítésének a kérdéseit — vitatták meg a jelenlevő delegációk. 103