Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

ket hatálytalanították és a hallgatók egy része tehetett csak újabb képesítővizsgát a Nemzeti Tornaegyletben. A Tanácsköztársaság testnevelőképzője három hónap alatt a gyakorlatban bebizonyította a szocialista tartalom kialakítására törekvő kezdeményezések sikerét, azok érvényesülésének szükségét. Az 1919—20. tanévben az előadások megtartására az NTE olyan szakembereket is meghívott, akik nem voltak egyesületi tagok. Az újrainduló képzés a régi torna egyeduralmát is feladta. Az atlétika, az úszás, a labdarúgás, a játék, a ritmikus-torna önálló tárgy lett. A kultuszminisztérium 1921. november 6-án 180.813 sz. rendeletével a magánképzőt újra államosította és mint áll. Tornatanárképző Intézet működött. ,,A testnevelésről" szóló 1921. évi 53. t. c. 4. §-a elrendelte: „Az állam pénzügyeinek rendezése után testnevelési tanerők képzésére országos testnevelési főiskolát kell felállítani, melynek fenntartásáról a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodik." Ezért napilapokban és szaksajtóban divatos téma lett a testnevelési főiskolára vonatkozó tervek, javaslatok, eszmefuttatások közzététele. Ezek a szakdolgozatok a Tanácsköztársaság tapasztalatainak hasznosítását, reformtörekvéseinek megvalósítását jelentették — természetesen más tartalommal és módszerrel, mint ahogyan azt a Tanácsköztársaság ideje alatt kialakították. A Testnevelési Főiskola szervezeti szabályzatáról szóló 70.000/1925. sz. VKM rendelet 1925. október 6-án jelent meg, melynek alapján a hároméves Testnevelési Főiskola működését megkezdte december 12-én, a Szegedre íeköltöztetett polg. isk. tanárképző főiskola helyén, a Győri úton. Testneveléselmélet 1918-ban már elérkezett az idő — mondani szoktuk: az utolsó pillanat — amikor az iskolai testnevelés szakmai, politikai, ideológiai alapjait a társadalomfejlődés követelményeinek megfelelően át kellett értékelni. A hagyományokban megmerevedett testneveléselméletünk a holtpontra jutott, gyakorlati munkánk beindítását és új vágányra futtatását akadályozta. Fedig ehhez az igény megvolt, a haladó szellemű szakemberek jószándéka is támogatta azt. A szocialista testneveléselmélet megalapozásához a szükséges feltételek azonban hiányoztak. Hiszen a haladó szellemű testnevelési szakemberek marxista alapművelteége minimális volt. Legtöbbnél az avúlt hagyományok tisztelete és az új iránti lelkesedésük ellentmondása a régi tartalom igazolásával keresett kiutat. így nem is csodálatosak, hanem törvényszerűek azok a szakmai és ideológiai hibák, melyeket a világháború végén — a fejlődés érdekében és a jószándék ellenére — egyik-másik ellentmondás feloldására irányuló törekvésben felismerhetünk. Ilyen konstellációk közepette pozitívan kell értékelnünk Nagy László testneveléselméleti koncepciójának hatását, valamint a VAOSZ reformbizottságának munkáját. 58