Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

hogy a jövőben igénybe vegyük az információszerzés racionalizálása érdekében a matematikai statisztika és az információelmélet ismert módszereit. Ezek ugyanis lehetővé teszik a gyors és pontos visszacsatolást és az adatok azonnali értékelésének és hasznosításának a lehetőségét. Az eljárás részletkérdéseit természetesen külön kell majd kidolgozni. Most ennek csupán a lényegét ismertetjük. V. A KORSZERŰ ADATGYŰJTÉS, EREDMÉNY VIZSGÁLAT MEGSZERVEZÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Tanárképző munkánk eredményeinek megvizsgálására közvetlen és közvetett módszereket választhatunk. A legcélszerűbb azonban a kettő kombinációja, azaz együttes alkalmazása, márcsak azért is, hogy a szubjektív jelzésekből származó esetleges hibákat a lehetőség szerint kiküszöböljük. 1. Tapasztalataink alapján szükségesnek látszik, hogy időnként minden tanszék saját maga is felülvizsgálja munkáját, azaz egybevesse a főiskolai tantervekben és programokban megállapított követelményekkel és az iskolában a hallgatókra váró feladatokkal: a) a hallgatók tudás- és készségszintjét; b) pedagógiai (főleg módszertani) kultúráját. Tehát közvetlenül is igyekezzék tapasztalatot szerezni arról, hogy tanítványai hogyan használják fel szaktárgyi ismereteiket a szemináriumi gyakorlatokon, továbbá a gyakorlóiskolában és a falusi gyakorlatokon; c) végül pedig vidéki munkahelyükön is. 2. a) A hallgatók elméleti tudásszintjének, valamint elméleti tudása gyakorlati értékének, teljesítőképességének .a felmérésére, megállapítására a szóbeli vizsgákon, kollokviumokon kívül alkalmasak a jól szerkesztett és kipróbált egyéni vagy csoportos tantárgytesztek és feladatlapok. b) Annak megállapítására, hogy hallgatóink hogyan tudják szaktárgyi ismereteiket az oktató-nevelő munka során hasznosítani, háromféle vizsgálati lehetőség kínálkozik. Az egyik az, hogy a didaktikai és módszertani tanulmányaik során, a szemináriumokon (amikor a didaktika és metodika elemeit már megismerték, bemutató tanításokat is hallgattak és elemeztek), próbaképpen, gyakorlásul velük is készíttetünk egy-egy kisebb tantervi tematikus egység tanításához kérdés-feleletre bontott óravázlatokat, tanítási tervezeteket. Ezek a próbálkozások, kísérletek, gyakorlatok alkalmasak arra, hogy megmutassák, milyen fokon áll a hallgatók didaktikai és metodikai invenciója, tudatossága, s általában egész pedagógiai kultúrája. A pedagógiai kultúra vizsgálatára igen jó lehetőséget nyújtanak a tanítási gyakorlatok. A gyakorlóiskolában és a falusi gyakorlatokon végzendő megfigyelés alkalmával a jelöltek tanítási tervezeteiből indulunk ki. Azt vizsgáljuk, mennyiben felel meg mind a tervezet, mind maga a meghallgatott tanítás a korszerű pedagógiai és tantervi követelményeknek, ezen belül is elsősorban az oktatási reformtörvény irányelveinek. A közvetlen tapasztalatszerzés harmadik, egyben a legjobb módja, 477