Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

szetszerű tapogatózó, próbálkozó munkája után — nagyon jól hasznosítják a min­dennapos oktató-nevelő munkájukban. A tantestületekbe nagyon hamar beilleszkedtek. Szívesen elfogadták a nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező kartársak segítségét, viszont ők szívesen adták át frissebb elméleti vonatkozású ismereteiket a kartársaknak. Ez a kölcsönhatás is pozitív értékelést ad. Hiányosságként kell megemlíteni, hogy a népművelési munkába még nem kap­csolódtak be. Javasoljuk, hogy valamennyi szaknál alaposabb népművelési felkészí­tést kapjanak a tanárjelöltek." „Pedagógiai — didaktikai, szakmai felkészültségük jónak minősíthető. Kevésbé megalapozottak pszichológiai ismereteik (pl. adott életszakaszok személyiségvonásai, a nevelési és oktatási folyamat lélektani törvényei stb.)." Szaktárgy-pedagógiai kulturáltságuk a főiskoláról kijövő évfolyamok esetében évről évre magasabb szintű. Különösen áll ez a tanterv és utasítás elmélyült isme­retére, összefüggéseinek, egymásra-építettségének tisztánlátására. Nem lehet ugyanezt ilyen egyértelműen elmondani a nevelési terv ismeretéről. Szaktárgyi levelezőmunkájuk gondos, körültekintő. Több zökkenő van az osztályfő­nöki tervek elkészítésénél, emiatt azok még magukon viselik a különféle segítség, a másoktól átvett elgondolások, sémák nyomait. Egyértelműen elmondhatjuk, hogy valamennyien jól beilleszkednek a nevelőtes­tületek közösségébe, jól érzik magukat a kollektívában, tudják, hogy ott egyenértékű tagok. Magatartásuk pedagógushoz méltó, példamutató, szerény. Munkafegyelmük szilárd, elismerést érdemlő. „Úttörőmunkájukban hiányosság az, hogy nem él eléggé gondolkodásukban a próbarendszer felépítése és ez rajvezetői, osztályfőnöki terveik elkészítésében, kivite­lezésében is szembeötlő. Kevés az a lelkesedés, amellyel az ifjúsági mozgalom nyári akcióinak megvalósítását elősegítik." „Az alapvetően fontos dokumentumok ismerete többségüknél hiányos; saját szaktárgyaikat illetően ugyan tájékozottak, azonban más tárgyakat (főleg a követel­ményeket) illetően már elmarasztaló megállapításokat lehetne tenni. Tematikus tervezési készségük hiányos. Az oktatási-nevelési cél pontos megha­tározása még elég körülményes. A tantárgyi koncentráció sem megfelelő. A helyi kö­rülmények-adottságok ismeretének hiányában ezekre nem tudnak kellően építeni, alapozni. Iskolán kívüli ténykedésük változatos képet mutat. Egyesek szívesen, kész­séggel vállalják el az ifjúsági szervezetek (úttörő, KISZ) vezetését. Részt vesznek a TIT-munkában és a különböző versenymozgalmakban is. Akadnak azonban olya­nok is, kik — különböző indokokra való hivatkozással — mindezektől egyenesen húzódoznak. Közösségi magatartásuk pozitívan értékelhető. Általában nem tapasztalható ná­luk kirívó magatartásra, öltözködésre vagy hajviseletre való törekvés. így nincs el­lentét régi és fiatal nevelők között. Nem nézik le kartársaikat, szívesen tanulnak tőlük. Munkafegyelmük ellen pedig semmiféle kifogás nem merült fel. A tanítási órá­kon és egyéb iskolai rendezvényeken, foglalkozásokon pontosan megjelennek. Az út­törőcsapatok munkájába igyekeznek bekapcsolódni. Sajnos, általános vélemény az, hogy e vonatkozásban nem kapták meg a szükséges ismereteket és gyakorlatot a fő­iskolán." 4. Egykori hallgatóink levelei Mivel a körülmények úgy hozták, hogy 1968 őszén két egymáshoz közeli időpontban kereste fel levelével főiskolánk igazgatója és a nevelés­tudományi tanszék a volt hallgatókat, örömüket fejezték ki afölött, hogy továbbra is törődünk problémáikkal, fejlődésükkel. „Őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy ha elhagyjuk az öreg főiskola falait, a kapcsolatunk így megmaradjon. Nagyon örülök, hogy érdeklődnek a problémáink iránt, hisz azok, amik most még nálunk 473

Next

/
Oldalképek
Tartalom