Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

c) A volt hallgatókhoz intézett kérdések Ezek a következők voltak: 1. Melyek voltak azok a problémák, amelyek az iskolai év kezdetén nyugtalanították, illetve komoly nehézségeket okoztak önnek, és hogyan sikerült ezeket áthidalnia, kiküszöbölnie? (Pl. tanmenetkészítés, adminisztrációs munkák, fegyelmezés, tanítási eszközök hiánya, a tennivalók felöli nem elég alapos tájékozottság, közömbös iskolavezetés, ellenséges indulatú kartársak, szülők stb., stb.) 2. Végül is kinek és kiknek a segítségével és hogyan oldotta meg a feladatait? (Igazgató, szakfelügyelő, iskolai szakmai munkaközösség, vagy egy-egy kartárs.) 3. Melyek azok a nehézségek, amelyekkel szaktárgyai tanításakor még mindig szemben találja magát? 4. Kapott-e osztályfőnöki megbízást? Mi okozott nehézséget az osztályfőnöki munkában? (A munkaterv elkészítése vagy a konkrét nevelői munka megszervezése?) Mivel törekszik biztosítani, hogy osztályfőnöki nevelőmunkája valóban eredményes is legyen? Sikerült-e a közös nevelési feladatok együttes megvalósítása érdekében megszervezni az együttműködést az osztályában tanító kartársakkal, az úttörőraj vezetőségével, a szülői munkaközösséggel? Mik a konkrét nehézségei? Mit tart nyugtalanítónak ezen a területen? 5. Ha önnek kellene megszerveznie a főiskolán a tanárképzést, mit tenne annak érdekében, hogy jobb szakmai képzettséggel kerüljenek ki a fiatal tanárok a főiskoláról? Hogyan lehetne ön szerint egészen jól felvértezni főiskolai tanulmányuk idején a leendő tanárokat a nehézségek leküzdésére? 6. Ha ön lenne a felelős a hallgatók lélektani, neveléselméleti, didaktikai és iskolai gyakorlati kiképzéséért, mit tenne a jobb elméleti és gyakorlati pedagógiai képzés érdekében? 2. Tanácskozás a Borsod megyei művelődésügyi szervekkel és a megyében működő egykori hallgatóinkkal Miskolcon Az előzőkben ismertetett — 1967. novemberi — írásos felmérés adatai arra figyelmeztettek, hogy célszerű lenne további személyes kapcsolatokat is létesíteni a közvetlen tájékozódás érdekében. Erre 1968 májusában Miskolcon találtunk lehetőséget. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tanácsának vb-elnöksége és művelődésügyi osztálya maga is felismerte a főiskolánk kezdeményezésének hasznát és jelentőségét, ezért örömmel vállalta az érdekelt felügyeleti szervek, a főiskolai oktatók és egykori hallgatók személyes találkozójának megszervezését. A közös tanácskozás iránti nagy érdeklődésre jellemző, hogy a miskolci megyei tanács díszterme is kevésnek bizonyult a plenáris ülés részvevőinek a befogadására. Mivel főiskolánk igazgatósága és nevelési tanácsa úgy gondolta, hogy a találkozót a volt hallgatók számára, egyébként is hasznossá kell tenni, ezért Szűcs László főiskolai igazgató ismertette előttük főiskolánk 20 éves fennállásának történetét, a jelenlegi helyzetét, a mai lehetőségeit és az általános iskolai tanárképzés és a továbbképzés jövő távlatait, majd a neveléstudományi tanszék vezetője az oktatási folyamat és az oktatási módszerek korszerűsítésének időszerű kérdéseiről tartott tájékoztató előadást A plenáris találkozót szekcióülések követték, amelyeken a főiskola érdekelt tanszékvezetői és oktatói előre meghatározott szak- és csoportbeosztás szerint munkaértekezleteket tartottak a megyei szakfelügyelőkkel, az igazgatókkal és az egykori szakos hallgatóikkal. 30 465