Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

között. Azt meg kell jegyeznem, hogy +0,5 nk°-os amplitúdójú eltérés a méréseknél jelentkezett, de a maximális eltérés a 0,8 nk°-ot nem haladta meg. A mérések nagy százaléka pedig egészen közel esett a titrometriás mérés eredményeihez. Az eltérést az időnként feldúsúló vagy lecsökkenő, az összes keménység szempontjából közömbös, de a vezetőképességet befolyásoló ionok jelenléte okozza. Ez a nagyobb, vagy kisebb fajlagos vezetőképességi érték kis mértékben eltorzítja a belőle kiszámított összes keménység értékét. A bükki karsztforrások 15—16 nk° körüli értékeinél pl. a 0,5 nk°-os eltérés százalékosan kifejezve kb. +3 százalékos eltérést jelent. Ez a pontossági érték, kivéve a nagy pontosságot igénylő méréseket, a kutatómunka bizonyos területein is jól alkalmazható, így a karszthidrológiai sorozatméréseknél, távméréseknél. A hallgatók gyakorlati munkáinál a pontosság néhány kivételtől eltekintve — teljesen kielégítő. A mért vezetőképességi és az ugyanakkor mért nk° értékek grafikus ábrázolásakor kitűnik a fajlagos vezetőképesség és az összes keménység közötti egyenes arány. A grafikusan ábrázolt vezetőképességi és nk° értékek kitűzött pontjai egy egyenes közelében helyezkednek el (4. ábra). A grafikus ábrázolás értékeivel kapcsolatban meg kell a következőket jegyezni. Először is azt, hogy a műszer közvetlenül fajlagos ellenállást mér ohm cm-ben, ezt az érteket olvashatjuk le. Természetesen ezzel a számunkra nk° 4. ábra A fajlagos vezetőképesség és a német keménységi fok összefüggésének grafikus ábrázolása. (Czájlik István után.) 456