Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Kolacskovszky forradalomról vallott nézeteiben ha nem is volt teljesen tisztázott a forradalom jellege — kétségkívül nem egyszerűen polgári forradalmat akart, ott szerepelt gondolatkörében a munkásosztály, és egy széles, demokratikus alapokon nyugvó, valamiféle szocialisztikus rend. Az alakuló forradalmi helyzetben biztatja a haladó erőket, hogy: ,,ha számranézve és fizikai erőre nézve gyengébb is mint ellenfele, dühös elszántsággal mégis viaskodnia kell, mert... a veszély pillanataiban, s a lét kérdéseiben csak azon népek bölcsek és tüljózanok, amelyek vagy szolgaságban születtek, vagy gyáván lemondtak még a becsületérzésről is" [52]. A forradalom gondolata nemcsak elméleti cikkeiben foglalkoztatta, hanem ebben az időszakban a Heves vármegyei Hírlapban közölt több tárcájának témáját a forradalmak történetéből meríti. Különösen a nagy francia forradalom és az 1905—1907-es forradalom ihlette munkásságában [53]. III. A háború vérzivatarában 1914. nyarán a magyar uralkodó osztály a központi hatalmak oldalán belevitte az országot egy olyan háborúba, amelyhez semmi köze sem volt. A háborúba lépéssel több céljuk volt: elterelni a figyelmet a meglevő problémákról, csapást mérni a forradalmi mozgalmakra és azok vezetőire, levezetni a tömegek forradalmi mozgalmát, s növelni az ország területét. Mindezek érdekében féktelen soviniszta uszításba kezdtek a környező népek, államok ellen. Azt hirdették, hogy a háború győzelme hoz majd jólétet a népnek. Kolacskovszky Lajost nem tévesztette meg egy pillanatra sem a háborús propaganda. Világosan látta már a háború kezdetén, hogy az erőviszonyok kedvezőbbek az antant részére, mint a központi hatalmaknak, biztosra vette a központi hatalmak vereségét. Nem érdekelték a kezdeti háborús sikerek. A háború alatt az egri hatvanadik császári és királyi gyalogezredben szolgált. A fronton két évet, tíz hónapot, és három napot töltött. Először a szerb frontra került. Itt volt négy hónapig. Ebből az időből fennmaradt háborús naplójának töredéke. Ebben nyoma sincs annak a sovinizmusnak, amelyre az uralkodó osztályok a népet nevelték. Naplójában egy szót sem ír a szerbekkel folyó öldöklő harcokról. Inkább a szerb tájakról, városokról, falukról, ezek földrajzáról, történelméről tesz feljegyzéseket. Jellemző rá, mint szenvedélyes olvasóra, hogy a háború alatt is a könyvek érdeklik. Amikor 1916. január 9-én Belgrádba bevonultak, s itt a Bristolszállóban tanyáztak le, mindjárt átböngészi a szálló könyvtárát, a naplójában leírja az ott található fontosabb könyvek címét. A szerb fronton elkészítette Szerbia geológiai leírását is. Ezt is tartalmazza naplója [54]. Szerbiából Csehországba kerül, s ott volt egészen katonai szolgálata végéig, 1917. őszéig. Az ezredtörzsnél szolgált, Kuttenbergben. Itt sem érdekelte a harctéri helyzet. Mint életrajzában írja erről humorosan a háborús helyzetre annyira volt kíváncsi „mint Rózsaszentmárton a fancsali feszületre". A hadihelyzet helyett inkább a cseh történelmet tanulmányozta. Megismerkedett a cseh husziták forradalmi mozgalmával, s Nepumoki Szent 31