Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

politikai elképzeléseiben. Cikkei tematikájukban megfelelnek a köztársasági mozgalom programjának. Színvonaluk nem marad el a lap más szerzőinek hasonló témájú írásai mögött, sőt Kolacskovszky jól megalapozott természettudományos ismeretei folytán cikkeiben meggyőzőbb, elemzőbb. Tanulmányaiban a korabeli magyar politikai élet legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdései kerültek felszínre. Elemzéseiben dominál a jogi szemlélet. Ez nem véletlen. Maga a Nagy György-féle mozgalom is elsősorban közjogi követeléseket tűzött zászlajára. A párt tagjainak sorában sok volt az ügyvéd és jogász. Kolacskovszky is jogi tanulmányokat folytatott ebben az időben és később is jogi pályán dolgozott. Kifejtett nézetei középpontjában a köztársasági államforma követelése állt. E követelés megfelelt a korabeli magyar társadalom haladó irányvonalának. A monarchikus államformát elavultnak tekinti. „A monarchia a fejletlen, erőtlen és elaggott népek kormányformája, a köztársaság ellenben a mozgás, a fejlődés, az újjászületés korszakának minden tekintetben megfelelő intézmény" [37]. Ugyanígy ír a továbbiakban: ,,A monarchikus állam formákban a konzervatív, maradi elv az uralkodó az okszerű haladással és reformmal szemben, amelynek oly kifejezője a köztársaság. A dinasztiák félve minden olyan újítástól, amely érdekeiket veszélyeztetik teljes erejükből azon vannak, hogy a régi állapotok lehetőleg megmaradjanak. Mihelyt itt vagy amott valami szabadabb mozgalom felüti a fejét, legsürgősebb kötelességüknek tartják eme mozgalom vagy reformtörekvés elfojtását, tekintet nélkül arra, vájjon a kérdéses reform nem áll-e összhangban a kor kívánalmaival" [38]. A monarchiával és a köztársasággal kapcsolatos fejtegetéseiben megmutatkozik az, hogy ekkor már a társadalmi változásokat dialektikusan, materialista módon értelmezi: „...a természetben két erő küzd egymással, a megtartás és a haladás. S e kettőnek eredőjéből alakul ki minden dolog ... A nemzetek életfolyásában a nyugalom és a mozgás állapotai szintén váltakoznak " Továbbá ,, . . . az élet törvényei nemcsak az állatokra és növényekre vonatkoznak, hanem az emberi intézményekre is és a társadalmi rendszerekre is" [39]. Visszaveri azokat a nézeteket, amelyeket az uralkodó körök hirdetnek, amelyekben arra hivatkoznak, hogy a „magyar nép éretlen" a köztársasági államformára. Elveti a „szent korona tanára" vonatkozó még korában is élő elavult nézeteket, amelyeket az uralkodó osztályok a magyar nép királyhűségének bizonyítására akartak felhasználni. Kolacskovszky szerint „a szent korona inkább ereklye, mint jogforrás". Példákat hoz arra cikkében, hogy az elmúlt századokban a királyság eszméje kevés erőt kölcsönzött a magyarságnak, mert az „uralkodók sohasem éreztek együtt a nemzettel" [40]. Tudatosan és következetesen vallja a köztársaság eszméjét, felveti a kérdést: „ ... mi az ami bennünket elszomorító és sivár hatalmi viszonyainkhoz köt? ... ha a bizonytalanság miatti aggodalom, akkor a csüggedőknek látniuk kell, nem szabad, mert Kölcsey-vel kérdve: »mi lenne az em28