Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

követhető. Pl. a január I. dekádja alatt betört arktikus légtömeg a II. pentádban —6 °C-os átlagot eredményezett. Ellentéte ennek a februári légtömeg- és hőmérsékletjárás. A szubtrópusi levegőfajták e hó közepétől -f~5, —}-10 °C-os átlagot produkáltak. A márciusi hőcsökkenést ismét a túlsúlyban levő hideg légtömegek idézték elő. A május végi, valamint a június végi hőcsökkenés az arktikus hideg légtömegek számlájára írandó. Ezzel szemben a júliusi és augusztusi hőkiugrások szubtrópusi meleg légtömegek hatására jöttek létre. Az őszi hónapokban, valamint december folyamán is észrevehető az ellentétes tulajdonságú levegőfajták küzdelme, aminek következtében a pentádok hőmérsékleti értéke élénk mozgást mutat. Ezek párhuzamba állítása is tanúsítja, hogy a mozgó légtömegek útjának a figyelemmel kísérése, tulajdonságaik feltárása biztosabbá teszi az időjárás előrejelzését. Az alacsony és magas hőmérsékleti ériékek gyakorisága Egert hivatalosan is az üdülőhelyek közé sorolták. Biológiailag optimális határértékek az emberi szervezet részére a 0 °C (hideghatár) és a 22 °C (meleghatár). Nem közömbös tehát, hogy Eger időjárása milyen alacsony, vagy magas értékeket mutatott a kérdéses év folyamán. A meteorológia jellegük szerint megkülönbözteti az optimálistól hidegebb, illetve melegebb napokat. E kiemelt és megkülönböztetett napok a következők: Fagyos napok, amelyeken a hőmérséklet 0 °C-ig, vagy az alá süllyed. Téli napok, amelyeken a hőmérséklet maximuma nem emelkedik 0 °C fölé. Zord napok, ha a hőmérséklet minimuma —10 °C-ig, vagy az alá hűl. Nyári napok, amikor a hőmérséklet maximuma elérte vagy meghaladta a 25 °Cot. Hőségnapok, amelyeken a hőmérséklet elérte, vagy meghaladta a 30 °Cot. (Forró nap 35 °C-on, vagy a felett, de ilyen nem fordult elő sehol az országban ebben az évben.) Az üdülés, illetve a gyógyulás szempontjából a fagyos napok nem okoztak nehézséget —, inkább kedvezőtlennek bizonyult a 21 téli nap január folyamán, amikor a hőmérséklet nem emelkedett 0 °C fölé. Fokozta a hideget, hogy januárban 7 zord napot is észleltek. De az északi hegyvidéken a zord napok száma minden állomáson több volt, mint Egerben. Feltűnő a fagyos napok kevés száma februárban. Ez kedvező jelenségnek bizonyult. Március és április lassan melegedett fel. Mind üdülési, mind növénytermesztési szempontból hasznosnak bizonyult a nyári fél év csaknem teljes fagymentessége. Április 25-től még talajmenti fagy sem volt november 10-ig bezárólag. Nyári napok zöme a 3 nyári hónapra jutott. A kevés számú hőségnap sem okozott gondot, mert éjszakánként a bükki szél felüdítette a város fülledt levegőjét. Ez is kellemes vonása az egri nyári időjárásnak. A november még őszi hónap, de 2 napon a hőmérsékleti maximum nem emelkedett 0 °C fölé. Decemberben sok fagyos, de kevés téli vagy zord napot jegyezhettek föl. 278