Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

az évben különösebb időjárási kilengés nem volt, amit a minimális napfolttevékenységgel is kapcsolatba hoznak.) Az év középhőmérséklete 10,7 °C, ami 0,7 °C-os többletet jelentett. A melegben gazdag esztendők közé tartozik ez az év, szemben 1965-el, amikor 1 fokkal kevesebb volt az évi átlag. Hőmérsékleti ingadozások A közepes hőmérsékleti ingadozás 25,5 °C, ez 2 fokkal nagyobb a sok év során tapasztaltnál (23,3 °C). Ennek magyarázata a januári rendkívül alacsony középértékben keresendő. A hőmérsékleti ingadozás értékei az 1. ábráról olvashatók le. Az emberi, különösen a beteg ember szervezete rendkívül érzékeny a hőingadozásra. Azon szempontból kívánok itt a hónapok között különbséget tenni, hogy az egyes havi abszolút hőingadozások a 20, illetve 25 °C-ot elérik-e vagy sem? Január ezen szempontból a hideg jellege ellenére is kiegyensúlyozott hónap volt, ingadozása 18 °C körüli, a felmelegedés egyetlen napon sem érte el az 5 °C-ot. Nagy hőingadozást tapasztalhattunk februárban és áprilisban (22—29 °C), egy-egy alkalommal igen magas volt a nappali felmelegedés (április 28-án 27,2 °C). Májustól kezdve — a decembert kivéve — a havi abszolút hőingadozás meghaladta ugyan a 20 °C-ot, de a 25 °C-ot csak augusztusban lépte túl. Végigtekintve az egyes hónapok ilyen értékeit, általában mérsékelt hőmérsékleti ingadozásokat találunk, ami Eger üdülőhely jellegének jól megfelel. Ugyanezt mondhatjuk a napi ingadozásokkal kapcsolatban is. A napi hőingadozások igen kevés alkalommal, főleg áprilisban, ritkábban szeptemberben lépték túl a 10 °C-ot. Ezzel szemben kedvezőnek kell tekintenünk, hogy a hőmérséklet nyári éjszakákon is leszállt 20 °C alá, felfrissülhetett a levegő, csökkent a nyári fülledtség. Ez pedig a Bükk közelségének, a hegy-völgyi szél rendszeres kialakulásának volt köszönhető. A hőmérséklet-változást befolyásoló légtömegek A 2. ábra is a hőmérséklet évi járását tünteti fel, kapcsolatba hozva azt a légtömegek tulajdonságaival. Míg az 1. ábra azt igazolta, hogy a hőmérséklet évi menete elsősorban a Nap járásától függ —, itt pedig azt kívánjuk igazolni, hogy a hőmérséklet járás szeszélyes játékot mutat pentádokra lebontva, s ez a játék az ide érkező légtömegek magukkal hordozott tulajdonságaiknak a következménye. A Központi Meteorológiai Intézet légtömegnaptára 8 féle légtömeget különböztet meg. A könnyen áttekinthető ábrázolás kedvéért ezeket a légtömegeket hideg és meleg csoportokba soroltuk. A „mérsékelt" tulajdonságú légtömegeket hűtő hatásuk miatt nyáron a hideg, télen enyhítő szerepük következtében a melegek közé oszthatjuk. Grafikonunk egy-egy dekád alatt beáramló hideg —, illetve meleg légtömegek számát jelzi. De a légtömegek számán belül a tulajdonságok minőségének nagyobb szerepet kell tulajdonítanunk. Ezért S-el jeleztük a melegek között szereplő szubtrópusi, A-val (Arktikus) a hidegek között érkezett sarki beáramlást. A légtömegek hatása a hőmérséklet alakulásánál mindenütt nyomon 276