Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Gimnáziumi évei jó példáját szolgáltatják annak, hogyan lehet az is­kolai munkát összekapcsolni az önműveléssel. Már gimnazista korában megkezdte irodalmi szárnypróbálgatásait. If­júkori zsengéit nem ismerjük, mivel nem maradtak fenn. De, hogy ezek az első kísérletek eredményesek lehettek, bizonyítja Türk Frigyesnek, a kor ismert egri költőjének Kolacskovszky apjához 1909-ben írott levele: „Tol­la pedig mint a virágos tavasz . . , ha így folytatja irodalmunk hivatott munkása, apja fia lesz . . . Ölelem, s arra kérem, hogy ne tegye le kezéből az ó-klasszikusokat..." [16]. Türk Frigyes reménykedése valóra vált, Kolacskovszky Lajosból jó tollú történet és turisztikai író lett. Gimnáziumi tanulmányai befejezése után — az értesítő tanúsága szerint — orvosi pályára akart lépni, de 1909-ben mégis az egri Jogakadémia hallgatója lett. Valószínűleg azért nem folytatott orvosi tanulmányokat, mivel Egerben nem volt orvosi kar. Szülei itt éltek, helyben könnyebb volt iskoláztatni, így a Jogakadémián folytatta tanulmányait [17]. Az egri érsekség kezében levő — régi múltra visszatekintő Jogakadémia — tanárai között Kolacskovszky tanulmányi idején nem voltak kiemelkedő tehetségek. A működő tanári kar közül is­mertebbek: Macky Valér, Molnár Kálmán, Rátvai Géza, Udvardy Lász­ló [18]. Vallásos és királypárti szellemű nevelés uralkodott az egri vár kö­veiből épült ősi falak között. A jogakadémiai évek alatt szép tanulmányi eredményt mutatott fel. Első alapvizsgáját 1910. június 14-én tette le. 1913. június 18-án a Kolozs­vári Egyetem Jogtudományi Karán szigorlatot tett. Ugyanitt tett állam­tudományi államvizsgát 1918. február 27-én. A Kolozsváron töltött idő­szakban nagy hatással voltak rá, a polgári radikálisok köréhez tartozó Dr. Somló Bódog jogbölcsészeti professzor előadásai. Tanulmányainak elhúzódása katonai szolgálatra történt behívása mi­att következett be [19]. A jogakadémiai tanulmányai alatt világnézetileg tovább fejlődött, tudása, műveltsége gyarapodott. A már gimnazista korában kialakulóban levő materialista természet- és társadalom szemlélete tovább mélyült. 1913-ban III. éves Joghallgató korában hozzájutott a Kommunista Kiáltvány egy példányához, amelyet nagy érdeklődéssel tanulmányozott. Történelmi ismereteit a Kommunista Kiáltvány fényénél mélyítette to­vább. Olvasgatta a század elején Szabó Ervin által lefordított Marx és En­gels műveket is. Marx—Engels művei megvilágították előtte a természet és társadalom elválaszthatatlanságát, ezeknek törvényszerű fejlődését, a kapitalizmus pusztulásának szükségszerű bekövetkezését. Megismerkedett a haladó szellemű polgári tudósok munkájával is. Tanulmányozta pl. I. Lubboch és Oppenneimer államra vonatkozó munkáit [20]. Olvasmányai és önálló gondolkodása útján kezdte felismerni, hogy a fennálló feudálkapitalista társadalmi rend elavult. Ezt bizonyítják ebből az időből való írásai és társadalmi tevékenysége. Kritikus szemmel kezdte bírálni az akkori társadalmat és az egyházat. önéletrajzában élete e szakaszáról így vall: „Biztosra vettem immár a kapitalizmus minél előbbi összeomlását. Hiszen egyik társadalmi forma 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom