Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Baudouin de Courtenay, a kazányi nyelvészeti iskola megalapítója, 1883-ban Jurjevbe távozott. A baudouini hagyományokat Kazányban N, Krusevskij és V. A. Bogorodickij képviselte. Krusevskij korai halála után ő lett ennek az irányzatnak a legkiemelkedőbb egyénisége, aki hosszú tudományos és oktatói tevékenysége során nemcsak a kazányi egyetemen, de az egész oroszországi nyelvtudományban elterjesztette a kazányi iskola tanításait. 1.2. Mielőtt tudományos munkássága részletes ismertetésére rátér­nénk, felvázoljuk éltrajzát. Vasilij Aleksejevic Bogorodickij 1857. április 19-én született a mai Joskar Ólában. Az elemi iskolát szülőhelyén fejezte be, középiskolai tanul­mányait pedig az I. Kazányi Gimnáziumban. Az iskolában kitűnt a nyel­vek és a matematika iránti átlagon felüli érdeklődésével és ismeretével. 1876-ban beiratkozott a kazányi egyetem filológiai fakultására. Az egye­temen a leghíresebb nyelvész J. A. Baudouin de Courtenay volt, akinek magas szintű előadásai, érdekes problémafelvetése, újszerű gondolatai és­emberi egyénisége nagy hatással voltak az ifjú bölcsészre. Az újgram­matikus indítású professzor nemcsak az egyetemen tanított, hanem ott­honában is: kedden, szerdán és szombaton összegyűltek lakásán az érdek­lődő eg3 7etemi hallgatók, hogy a szanszkrit, a szláv nyelvészet, és az álta­lános nyelvészet terén új ismeretekre tegyenek szert. Rajtuk kívül ott vol­tak az egyetem fiatal nyelvész oktatói is. Különösen érdekesek voltak a szombat esti megbeszélések, amelyeken a résztvevők beszámoltak az újon­nan olvasott nyelvészeti szakmunkákról, megbeszélték és megvitatták őket. A mély szakmai érdeklődéstől kísért és lelkesedéstől fűtött találko­zásokon eltűnt a tanár és diák közötti különbség, valódi tudományos lég­kör alakult ki, amely lehetővé tette azt, hogy tanár és diák kölcsönös, hatással legyen egymás nézeteinek kialakítására. E megbeszéléseket Bogo­rodickijen kívül S. K. Bulic, A. J. Aleksandrov, K. J. Smirnov, V. V. Radlov, N. Krusevskij látogatta leginkább. 1878 és 1880 között Bogoro­dickij kilenc beszámolót, ill. önálló előadást tartott. Baudouin de Cour­tenay hatására kezdett hozzá Belaja falu dialektusának tanulmányozásá­hoz. Tanulmányai befejezése után ösztöndíjasként az egyetemen maradt V. A. Bogorodickij. 1881-ben védte meg Izucenie malogramotnych napisa­nij c. disszertációját, amely biztosította számára az egyetemi előadás jogát, (venia legendi) [1]. 1883-ban letette a magiszteri vizsgát és benyújtotta a Glasnye bez udarenija v obscerusskom jazyke c. disszertációját. 1884-ben kinevezték a kazányi egyetem docensévé. 1887-ben megírta doktori disz­szertációját, amelynek tárgya az orosz nyelv hangtana volt. 1886-tól az indoeurópai összehasonlító nyelvtant is előadta. Később a kazányi egyetem professzorává nevezik ki. Eredményei elismeréséül az Orosz Tudományos Akadémia tagja lett. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után is részt vesz a tudományos életben. A szovjet korszakban korábbi művei közül többet újra kiadnak. Tudományos munkássága végén, enciklopedizmus iránti hajlamától indíttatva, matematikai kérdésekkel foglalkozik és egy Vvedenije v élemeniy nauk c. tudományelméleti mű megírásán munkál­kodott. Bogorodickij életútja mesterével összevetve, kevésbé mozgalmas: 228

Next

/
Oldalképek
Tartalom