Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

Kisaszóy-há t,-ra Kisaszó-hát (Ke., sz., 111). Kat. térk.: Kis Aszó. 1865: „Kis Aszó hát" (EÁL. Orb. tag. 8). A Kisaszó-ér mellett hosszan elnyúló kisebb kiemelkedés. Innen kapta a hát elnevezést. Kisaszóu L ott Ritkán és kevesen használják. K i s a s z ó u - 1 a p o s s,-ra Kisaszó-lapos (Mf., sz., 107). Kat. térk.: Kis Aszó. 1859: „Kis Aszó lapos" (EÁL. Ürb. tag. 6). A Kisaszóu dűlőben mélyebben fekvő, széles, sík terület. Nevének utótagját ezért kapta. Kisaszóu 1. ott. Régen terméketlen legelő volt. Ma már szántó. Esősebb években megáll rajta a víz, ilyenkor terméketlenné válik. Ritkán használt név. Ki s a s z ó u - p a r t,-ra Kis a szó-part (L., sz., 109). Kat. térk.: Kis Aszó. 1865: „Kis-Aszó partnál . . (EÁL. Űrb. tag. 4). A Kisaszóu-laposs enyhén lejtő oldalát jelöli. A part 'lejtős oldal' jelentésű. Kisaszóu 1. ott. Kevesen ismerik. N a g y a s z ó u,-ra Nagy a szó (S., sz., 1., 103). Kat. térk.: Nagy Aszó. „1839-ben Tiszaszöllősön a Nagyaszó nagyhalmos partot az évenként megjelenő tiszaártéri vizek hullámverései vették bontogatás alá, anélkül, hogy arra valaki felfigyelt volna, míglen tartalmának néhány részei nem kezdődtek a vízbe hullani és a napszámból hazatérő asszonyok ott lábukat mosogatván többféle aranyleleteket nem találtak ..." (TARICZKY ENDRE, a Tiszavidéki Hun Földpyramis-Halmok ismertetése. Eger, 1906.). 1859: „Nagy Aszó" (EÁL. Űrb. tag. 6), 1863: „A nagy Aszóba bemenve a Tajbok farkáig rossz minőségű szántó és legelő" (EÁL. Űrb. tag. 7), 1890: „Nagy Aszó" (EÁL. Űrb. tag. 7); T/4: „Nagy Aszó". Szántóföld és legelő a falutól DK-re. Sokan ezzel a névvel jelölik a mellette levő Aszóupartot is. A hagyomány szerint itt valamikor falu volt. A rácjárás idején itt temették el a falubeli Kovács István által megölt rácvezért, akivel együtt eltemették aranykarpereceit. Állítólag ezeket megtalálták a vasútépítéskor. „Vóut ott égy nánaji ember, asz többet nem is mént kubikolni. Hazavitte az aranyat, oz gazda ember lett." A Kisaszóuho viszonyítva a Nagy aszóit jóval nagyobb területet jelöl. Ezért van a megkülönböztető név. Aszóu 1. ott. Gyakran használják. Nagyaszóuji-tóu,-ba Nagyaszói-tó (Mf., 1., 104). Kat. térk.: Nagy Aszó. A Nagyaszóu dűlőben levő nagyobb, mélyebben fekvő terület. Valamikor tó volt. Ma a nagy esőzések idején ezen a helyen összefutó víz emlékeztet erre. A nevet csak kevesen ismerik. B a 1 á s - f e r t ő ü,-re Balázs-fertő (Mo., termi. 45). 1864: „Bálás fertő" (EÁL. Űrb. tag. 4); T/3: „Balázs fertő". PESTY: „A Balázshalom mellett levő mocsár a Balázs fertő." A falutól ÉK-re 4 km-re fekvő vizes, mocsaras rész. Nád, sás, káka nő benne. A fertőü 'terméketlen, mocsaras terület' jelentésű. A Balázs családnév. Kevesen ismerik a nevet. 220