Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

mennyiség-változása minőségi különbségekre vezetett. Kontrakciós erők hatására így alakul át egy zavartalan üledékes rétegösszlet gyűrt szerkezetté. Itt az energiák növekedéséről van szó. A folyamatban maguk az energiák is minőségi változást szenvednek: a hőenergiák működésére visszavezethető mechanikai erők — a kéreg meggyűrése közben —• ismét átalakulnak hőenergiává, vagy helyzeti energiává. A minőségi változás ugrópontja azonosítható a mozgások kipattanásával, ahol a fejlődés revolúciós szakasza megindul. Megfelel a természet dialektikájának, hogy az „ugrás" fázisát az anyagtömegek és energiák fokozatos felhalmozódása előzte meg. A folyamat ritmusos ismétlődése, a geoszinklinálisból újabb gyűrt redők kiemelkedése és hozzáforrása a kratónokhoz, minőségileg átalakult merev kéregszerkezetek kialakulásához vezet. A minőségi átalakulások objektivitására utal a J. Joíy-féle magmatikus cikluselmélet a megfelelő geotektonikai, szerkezeti és felszíni változásokban (a bazaltkéreg feltételezett megolvadása, áramlása és újra megmerevedése). A hőenergia növekedéséről és csökkenéséről van szó az Uszov—Obrucseu-féle pulzációs mozgásokban, amely szerint a Föld hőváltozásokkal kapcsolatos tágulása, majd összehúzódása tartja fenn a kéregszerkezet minőségi megváltozását okozó tömegmozgásokat. A kéregszerkezet és a felszín minőségi változásai Egyed László földtágulás-elméletével is egyeztethetők. Egyéb fizikai és kémiai folyamatokkal kiegészítve fontos minőségi változásokat ismerünk fel V. J. Vernadszkij geokémiai elméletében, mely szerint az atomenergiával kapcsolatos hőmérsékletváltozások időnként a geotermikus egyensúly felbomlására, tektonikai mozgásokra (hegységképződésre) vezetnek. Vernadszkij részletesen foglalkozik egy különleges mozgásformával, a geokémiai körforgalommal, a Föld kérgében lezajló kémiai folyamatokkal. Valójában ezek mind minőségi változások [12]. A geotektonikus tömegmozgások és minőségi változások helyenként sűrűsödnek és erősödnek, máshol ellanyhulnak, esetleg szünetelnek. Létrejönnek a földszerkezet térbeli különbségei, amelyek (az exogén erőkkel kapcsolatban) a földfelszín morfológiai fejlődésének az alapjai, és további földrajzi kapcsolatokat is létrehoznak. A geotektonikus tömegmozgásokban és a minőségi változásokban időbeli ritmus is tükröződik. Az időbeli különbség azt jelenti, hogy egy meghatározott terület — fejlődése folyamán — a földszerkezet különböző állapotain megy keresztül. Minőségi változások a földfelszín formakincsében A fejlődés egy-egy stádiumát képviselő felszínformák minőségi fogalmak. Nem csupán mennyiségi, hanem minőségi átalakulás eredményei. A felszín változása minőségi állapotváltozás, meghatározott energiák hatására. A földfelszín formai állapotváltozása ugrásszerű is lehet (hegyomlás, földrengés, vulkáni kitörés okozta változások), rendszerint azonban igen lassú folyamatok eredménye (epirogenezis, tektonikus mozgások). A hoszszú periódusú változásban is van azonban olyan időszak, amely a minőségbe való átcsapás küszöbe — földtörténeti időkkel mérve, ugrás — lehet. A földfelszín átalakulását legtöbbször nem egy, hanem sok tényező vagy tényező-csoport (külső és belső erők) összműködése hozza létre. Lássuk a Keleti-Alpok példáját, ahol az elsődleges óharmadkori tönkfelületből — az oligocén kori hegységképződés folyamán — középhegységi formák 138