Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

a) A földfelszín fejlődését az endogén és az exogén erők belső ellentmondása, ellentmondásos kölcsönhatása tartja mozgásban. Ebben az összefüggésrendszerben ma különös figyelemmel kísérjük a légkör jelenségeit. A klimatikus hatások fontosságának elismerése külön klimatikus morfológiai tartományok megállapításához vezetett [4], amelyek a légköri (éghajlati) hatások zonalitását is tükrözik. A szemlélet helyességét igazolja, hogy olyan nagy kiterjedésű területeken, ahol a kéreg- és hegységszerkezet viszonylag azonos (például a több éghajlati zónát átívelő amerikai Kordillerákban), az éghajlatnak megfelelően egészen más formák alakultak ki. Egészen más a hideg és a mérsékelt övek, a hőingás romboló hatásának kitett sivatagok, vagy a forró és nedves egyenlítői tájak formakincse. Figyelemre méltó, hogy bár valamennyi éghajlati zónában több atmoszferiális hatóerő működik, azok értéke különböző mértékű. Mindenütt van egy-kettő, amely a felszín átalakulásának fő hordozója. Ilyen az állandóan fagyos övek jégtakarója. A mérsékelt övekben a folyók lineáris eróziója, a sivatagi zónában a meleg nagymértékű ingadozása és a szél hatása, a tengerparton a hullámzás abráziós tevékenysége emelkedik ki. A kialakult formák megfelelnek a fő hatóerők természetének, a felszíni alakulatok megértése azonban csak úgy lehetséges, ha más tényezőkre is figyelünk, például az exogén hatásokat elszenvedő kőzetek ellenállókcpességére, különösen pedig a belső erőktől létrehozott tektonikus mozgásokra, amelyek aktivizálhatják, vagy felfokozhatják a külső erők működését. általános csúcsmagasság szintje 2. ábra Markov-féle geomorfológiai szintek. A különböző szinteken működő másfajta, és különböző hatóerejű exogén tényezők egymástól eltérő formakincset alakítanak ki. A geomorfológiai szinteken a formák múlt- és jövőbeli fejlődésének az iránya is más b) A földfelszín alakításában tehát — az éghajlat és egyéb exogén tényezők mellett — fontos a földtani szerkezet, az egyenetlenséget támasztó kéregmozgások szerepe. Könnyű kimondani, s valóban úgy van, hogy a földfelszín fejlődésmenete a földszerkezet és a klimatikus hatások egységét tükrözi. A folyamat mégis nagyon bonyolult, mert bizonyos morfológiai egységterületek nem a hatások szűkebb és zárt körében, hanem az egyetemes összefüggések tág rendszerében alakulnak ki. Innen a kérdések kö~ 9 120