Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

A négy feladat egymás utáni közlésével megadjuk a munka ütemét is. A megoldásokra kellő időt biztosítsunk. Az utolsó feladat elvégzése után a helyes megoldásokat felolvastatjuk, majd az előre elkészített táblai vázlatrajzba beírjuk (6. ábra). Ellenőrzés közben a tanulókkal javíttassuk ki az előforduló hibákat. »^t 1 .

„I

. I I \ 6. ábra A továbbiakban a munkafüzet önállóan kiegészített térképvázlatát mint tényanyagot használjuk fel, és ennek alapján frontális munkával végezzük el a magas hegység jellemző vonásainak feltárását. A másik lehetőséget az önálló tanulómunkára a Vág és a Tisza esésének összehasonlítása nyújtja. Teljesen önállóan végeztessük el a munkafüzetnek erre vonatkozó tényeket feltáró két feladatát, valamint a végső probléma megoldását (3. ábra). Az előző óraleírásban ezt frontális osztályfoglalkoztatással oldottuk meg. A munkára itt is kellő időt (kb. 3 percet) biztosítsunk. Az eredmény ellenőrzése alkalmával a következő sorrendben hangozzanak el a kérdéseink: — Melyik folyó alkolmasabb tehát villamos áram termelésére? — Miért alkalmasabb a Vág? — Mennyi a Vág esése 200 km-en? — Mennyi a Tisza esése ilyen távolságon? így ellenőrző rögzítést alkalmaztunk. A tanulók kézfeltartással jelezzék a helytelen eredményt. Állapítsuk meg a hiba okát, és annak elkövetőjével külön is indokoltassuk meg a helyes választ. A probléma megoldásának indokolásával minden tanulóban rögzítjük a gondolatmenetet, a műveletrendszert. Ennek segítségével máskor a részfeladatok külön kijelölése nélkül öntevékenyen keresnek majd magassági számokat, megállapítják a folyó esését, és következtetnek munkavégző képességére. A jelenleg használatban lévő munkafüzet gyakran nyújt lehetőséget az önálló tanulómunkával történő ismeretszerzésre. Ezeknek a lehetősé121