Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)
A képet összhatásában vizsgálva beszélgessünk előbb a Vág völgyének szépségéről, majd említsük meg, hogy nemcsak szép, de gazdasági szempontból is értékes. — Milyen feladatokat állít elénk munkafüzetünk a Vággal kapcsolatban? Egy tanuló felolvassa a munkafüzet feladatait (3. ábra). Frontális munkával állapíttatjuk meg, hogy mennyi a Tisza esése a megjelölt 200 km-en. Ceruzával rajzolt kis ponttal jelezze mindenki a Csehszlovákiát ábrázoló térképlapon Tiszafüred helyét. Kiszámíttatjuk a Vág esését is a munkafüzetben megadott távolságon. Trnovec helyét megállapítjuk a térképlapon is: ott van, ahol a Pozsony felé vezető vasútvonal keresztezi a Vágót. 5. ábra Feleletet kérünk arra a kérdésre, hogy melyik folyó alkalmasabb villamosáram (elektromos energia) termelésére, majd megbeszéljük az áramtermelés módját a tankönyv 120. oldalán levő (5. ábra) és a 81. színes diakép segítségével. Ez utóbbi a Vág egyik erőművét ábrázolja. — Melyik folyót találjuk még munkafüzetünk térképvázlatában? A térképpel való összehasonlítás alapján frontális munkával megállapítják a tanulók a folyók nevét, és kezdőbetűvel jelzik a munkafüzetben (Garam, Sajó, Hernád). Egy információ közlése után újabb problémát vetünk fel: — A Garam mellett, nem messze a magyar határtól, alumíniumkohó épült. Miért" ide építették? Az alumíniumgyártáshoz szükséges olcsó villamosenergia jelentőségét ismerik tanulóink. Aktuális ismétlésként felidézzük az erről tanultakat. Ezután Csehszlovákia térképén a bauxit jelét kerestetjük velük. Miután nem találnak ilyen jelet, a felvetett problémára válaszolni fognak: hazánk szállítja a bauxitot, ezért előnyös az alumíniumkohót a határ közelébe (Ziar nad Hronom) építeni, ahol a vízerőművek olcsó villamosárammal látják el az üzemet. 117