Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1969. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 7.)

A HATÁROZÓK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANÍTÁSÁNAK SZEREPE A LOGIKUS GONDOLKODÁS KÉSZSÉGÉNEK FEJLESZTÉSÉBEN DR. CHIKÁN ZOLTÁNNÉ Közlésre érkezett: 1968. nov. 12. Korunk jellemző sajátsága, hogy a különböző tudományágak sokasága és a technika szinte már alig követhető gyorsasággal halad a fejlődés útján. A modern pedagógiának számot kell vetnie ezzel a ténnyel, és meg kell keresnie a lehetőségeket arra, hogy olyan egyéneket neveljen, akik képesek lépést tartani ezzel a rohamos fejlődéssel. Ma már számos tanulmány, előadás, cikk foglalkozik ezzel a problémával, sőt a napi sajtóban is egyre gyakrabban találkozunk vele. Mindinkább hangot kap az a meglátás, hogy a holnap iskolájának nem az ismeretanyag lexikális elsajátíttatása az elsőrendű feladata. Áz 1968. év januárjában Moszkvában megtartott UNESCO értekezlet közérdekű problémaként jelölte meg az általánosan művelő tanítás problémáját (1. Pedagógiai Szemle, 1968. XVIII. 388—434). Mivel az iskolának az a feladata, hogy felkészítse a tanulót elkövetkezendő életére, senki előtt sem lehet kétséges, hogy a gondolkodási készség fejlesztését az általánosan képző iskola központi feladatának kell tekintenünk. Nem véletlen, hogy a gondolkodáslélektani kutatások fontos területét képezi az iskolás gyermekekkel kapcsolatos vizsgálódás. Ennek értelmében is az általános iskola sokszínű feladatkörében a logikai készség fejlesztése vitathatatlanul egyike a legfontosabb tényezőknek. Lehet, sőt bizonyos, hogy a tanuló általános iskolai tanulmányai során is sok olyan ismeretet sajátít el, amelyet viszonylag hamar el is felejt, de az a gondolkodási készség, amelyet kimunkálunk benne, végig fogja kísérni egész életén. Ennek ellenére iskolai tanításunk sok esetben nem fordít kellő gondot már arra sem, hogy magának a tananyagnak belső logikáját feltárja; inkább a mechanikus ismereteket kérjük számon. Pedig újabban a gondolkodáslélektani vizsgálatok egyre nyomatékosabban hívják fel arra is a figyelmet, hogy olyan ismeretek egymásutániságát kell adnunk tanításaink során, amelyek segítik a tanulók aktív gondolkodását. Tegyük ehhez még azt is hozzá, hogy ezeket az ismereteket megfelelő módszerrel is kell közvetítenünk. Hibáznánk azonban akkor, ha csak hangsúlyoznánk a gondolkodási készség fejlesztésének jelentőségét, hiszen elvi álláspontunk helyességét senki sem vitatja. Konkrét példákra van ma már szükségünk. Éppen ezért a következőkben néhány olyan gyakorlati vonatkozásra szeretném felhívni 103