Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

A GÁZOK NYOMÁSÁNAK ÉS HŐMÉRSÉKLETÉNEK MOLEKULÁRIS KINETIKAI ÉRTELMEZÉSE A FŐISKOLAI FIZIKAI OKTATÁSBAN HIDASI KÁROLY Bevezetés Felsőoktatási módszertani témát dolgoztam fel a főiskolai hőtan előadásból. A dolgozat megírásánál formailag, és nyelvezetét tekintve is az előadói stílust alkalmaztam. Éppen ezért a téma részletesebb tanulmányozása előtt szükségesnek tartom a következőket megjegyezni: A téma feldolgozására két óra fordítódik. A fényképes ábrák hiányosak és kevésbé sikerültek, így az óra anyagának áttanulmányozása nem olyan hatásos, mint az élő kísérlet, amely sokkal gazdagabb és élmény szerűbb. Dolgozatomban a részletes szóközlések formáját nem követtem azon meggondolás alapján, hogy szükségtelen a logikai menetet zavarni magától értetődő tényekkel. (Pl. írják fel, rajzolják le, elkészültek-e; ismét figyeljenek ide; látható-e .. . stb.) Az elméleti óra oktatási feladata — célja — kettős jellegű: a) Bővíteni az előző óra anyagát: azt a tényt, hogy a molekulák rendszertelen mozgást végeznek. b) Igazolni azt a tényt, hogy az elméletileg levezetett összefüggések nem mondanak ellent a természetben észlelt törvényszerűségeknek. Az elméleti óra nevelési feladata, célja: Az anyag és a mozgás dialektikus kapcsolatának bemutatása. I. Bevezető kérdések Az előző órán megismerkedtünk néhány olyan kísérlettel, amely azt igazolta, hogy a gáz, illetve folyadék molekulái rendezetlen mozgást végeznek. A diffúzió és az ozmózis a természetben igen gyakran felismerhető. Önkéntelenül felvetődik az a kérdés, hogy a természeti jelenségeknél, ahol szabad szemmel nem észlelhetjük a molekulák mozgását, helyváltoztatását, ott is létezik-e a molekuláknak rendezetlen mozgása, vagy sem? Ha létezik, 6 81