Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Az ismétlés szükségessége ellen természetesen egy szavunk sem lehet. Viszont az már kérdés lehet, hogy mikor, milyen formában, milyen feltételek mellett van megszilárdító haszna az ilyen ismétlő kérdéseknek. Ha pl. a tanuló valamilyen növény gyökeréről beszél, részletes beszámolója után érdeklődhetünk afelől, hogy milyen megismert növényeknek van hasonló gyökere, vagy hogy egyáltalán eddig milyen más gyökérzetet ismertünk meg. Ez a kérdés igen hasznos lehet, mert a felelő arra kényszerül, hogy a legutóbb megszilárdítottat a régebbivel még jobban megerősítse, vagy esetleg azzal összevetve olyan különbségekre figyeljen fel, amelyekre különben nem gondolt volna. De ha nem emlékszik pontosan a tanuló a régebbire, akkor is hasznosan tanult, mert a másiktól újra hallotta azt, aminek szoros kapcsolata van azzal, amit ő tud; nem utolsósorban pedig ösztönzést kap ezzel arra, hogy legközelebbi egyéni tanulása során próbálja keresgélni azokat a korábban tanult szaktárgyi jellegzetességeket, amelyek a most tanultakkal szoros összefüggésben vannak. Még tovább: következetes eljárás esetén jól tájékozódhat a tanuló afelől, hogy mikor, milyen ismétlő kérdések vetődhetnek fel, s így módja van ezeknek utánanézni is. Sőt, ha azt tapasztalja a tanuló, hogy ezek az utánanézések és visszapillantások magát a tanulást is könnyítik, akkor kétszeres ösztönzést kaphat arra az ismétlésre, amelyet az ismétlő kérdésekkel szorgalmazni kívánunk. Nem lehet ugyanis az ismétlő kérdéseknek sem az a funkciója — még kevésbé elsődleges funkciója az, hogy a tanulót „elcsípjük, megfogjuk vagy rajtakapjuk", hanem csakis a tudatos ismétlésre való serkentés, ösztönzés. Tudatos munkára viszont csak hasonló tudatos munkával lehet késztetni. Ezek szerint nem az dönti el az egyéni feleletekhez kapcsolt ismétlő kérdések helyénvalóságát, hogy a régebben tanult anyagrészből fontosabb vagy kevésbé fontosat kérdezünk, hanem az, hogy összefügg-e, és mennyire függ össze a kérdezett anyagrész a szóban forgó problémával. A számon kért anyag ismeretkörétől távol eső, vagy ahhoz szorosabban nem kapcsolódó korábban tanult ismeret felidézése nemcsak nehéz, hanem káros is. Ami ugyanis nincs szoros kapcsolatban azzal

r amiről szó van, az éppen akkor homályosítja a fontos újat, amikor az az elsődleges feladatunk, hogy a régebbivel is az újat szilárdítsuk. Igen sokszor csak didaktikai és megfogalmazási figyelmesség kérdése az, hogy amit ismétlő kérdésként adunk fel, annak kapcsolata legyen azzal, amiről szó van. így pl. a II. internacionálé számonkérésekor Mária Terézia Urbáriumára vonatkozó tudnivalókat a szóban forgó kérdésekre vonatkoztatva is, de attól függetlenül is kérdezhetjük.