Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

ZALKA MATE EGRI ÖRÖKSÉGE ABKAROVITS ENDRE Zalka Máténak, a spanyol szabadságharc legendás hírű Lukács tábornokának neve ma Európa-szerte közismert. Nevét, emlékét utcák, terek, intézmények hirdetik, írói működése is megörökítést nyert az irodalomtörténet lapjain. Ennek a nagyszerű embernek, vakmerő katonának, jótollú írónak nem mindennapi élete, hősi halála sokakat megihletett írók és költők közül, s felszabadulásunk óta nem egy életrajz, regényes feldolgozás, irodalmi igényű tanulmány jelent meg életművéről. Sajnos, ezekbe az írásokiba a történelmileg hiteles adatok mellé sok költött motívum is belopakodott, a visszaemlékezők emlékeit is színessé formálta a képzelet. Érthető és természetes folyamat az, ahogyan a szeretet és tisztelet hangján az emberek hőseikről mesélni kezdenek; — tegyük hozzá, hogy ennek a kiszínezett Zalka-képnek kialakulásához maga Zalka is hozzájárult: műveinek hőseiben legtöbbször önmagát rajzolja, a kettő nemcsak bennünk keveredik, de maga Zalka is annyira hősei életét éli, hogy lassan személyes vonatkozású életrajzi adataiban sem tudja teljesen különválasztani önmagát hősétől, a való pályakép mögé fantáziája legendákat sző [1], Ezek közül a legendás motívumok közül igyekszik Zalkát kiemelni a legújabb irodalomtörténeti kutatás — így elsősorban Györkéi Jenő tanulmánya [2] — s visszaadni őt a valóságnak. És ez a dicsérendő törekvés semmiképpen sem megy a hős rovására: Zalka Máté e legendák nélkül is igazi népi hős, ragyogó forradalmár, akinek neve a hősiesség elvont fogalmává vált. A legújabb kutatások terelik a figyelmet Eger felé is, Zalka Máté egykori egri szerelmére. Túl a helyi vonatkozású érdekességen, Zalka egész további emberi és írói formálódása szempontjából sem érdektelen az „egri epizód". Életének e korábban alig ismert fejezetére szeretnénk a következőkben fényt deríteni. Zalkát a szatmári újonckiképzés után, 1915. júl. 15-én vezényelték Egerbe hathetes tartalékos tiszti tanfolyamra. Innen rövid időre Miskolcra kerül, de csakhamar újra Egerben találjuk egy továbbképző tanfolyamon. Ennek befejeztével mint karpaszományos őrmester nyer beosztást a XIX. menetzászlóalj 4. századába Máyer Károly, tartalékos hadnagy parancsnoksága alá [3], Egerben 1916. január végéig marad, amikor is az olasz frontra viszik. 31* 483