Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

egyik hathatós módszere a vegyszeres védekezés. A vegyszeres védeke­zés során a vegyszer a hernyók idegvégződéseivel kerül kontaktusba, aminek eredményeképpen azok elpusztulnak. Az idegrendszer anatómiai viszonyainak felderítése közelebb vihet bennünket az idegmérgek hatás­mechanizmusának mégpontosabb megismeréséhez és megértéséhez. Az imágók és a hernyók idegrendszerének az összehasonlítása után, módunk lesz onto- és filogenetikai következtetések levonására is. Ezen szempontokat tartottam szem előtt, amikor a hernyók idegrendszerének anatómiai vizsgálatára áttértem. Mielőtt a nagy pávaszem (Saturnia pyri) hernyó idegrendszerének bonctani viszonyait ismertetném, röviden említést teszek a hernyók idegrendszerével kapcsolatos eddigi vizsgálatokról. Peterson (1912) adott először részletes leírást a Protoparce Carolina lárvájának idegrendszeréről. Vele majdnem egyidejűleg Duporte (1912) írta le a Sphida obliqua idegrendszerét. Ezután néhány év múlva Swine (1920) vizsgálta a Sthenopis thule hernyójának az idegrendszerét. Később Hilleman (1933) a Papilio polysenes idegrendszeréről közölt tanulmányt. Ilyen irányú vizsgálatot végzett még Chattoraj (1955) és legutóbb Sriwas­tava (1958), aki a Leucinodes orbonalis Guen. (Lepidoptera, Pyraustidae) teljesen kifejlett lárvája idegrendszerének morfológiáját ismertette. Arról nincs tudomásom, hogy hazai kutatók közül eddig valaki foglalkozott volna a lepkelárvák idegrendszerének kutatásával. Anyag és módszer A boncolásra szánt kifejlett hernyókat kerti szilva (Prunus cLomes­tica) és kajszibarack (Armeniaca vulgáris) leveleiről gyűjtöttem. A lárvák eltérő gyűjtőhelyekről valók, mivel csoportosan egy helyen sohasem for­dulnak elő. A gyűjtött hernyókat a helyszínen ecetéterrel elkábítottam, majd injekciós tűvel testüregükbe 10%-os formaiint fecskendeztem. Ezután szintén 10%-os töménységű formaiinba kerültek az állatok táro­lás végett, egészen a felhasználásig. Azért, hogy a formalin a belső szer­veket, elsősorban az idegrendszert, minél gyorsabban konzerválja és némiképpen meg is keményítse, több példány háti részét a test közepé­nek magasságában körülvágtam és eltávolítottam. Hasonlóan jártam el akkor is, amikor a rögzítéshez 70 vagy 80%-os etilalkoholt használtam. Az ily módon előkészített vizsgálati anyagot hosszú időn át, sokszor hónapokig tároltam. A hernyók idegrendszerének boncolását azonban már pár nap elteltével is el lehetett végezni. A nagy pávaszem hernyó idegrendszerének morfológiáját 16 pél­dány felboncolása és részletes tanulmányozása alapján közlöm. A bon­colásokat minden esetben binokuláris sztereomikroszkóp segítségével végeztem úgy, hogy a hernyókat a bonctálban víz alá helyeztem. Az idegrendszer dúcait mindig felülről közelítettem meg. A dúcok kibon­colása után kikerestem a kilépő idegeket és ameddig tudtam követtem azokat a szervek között, majd átvágtam őket. Miután az idegrendszer 418-

Next

/
Oldalképek
Tartalom