Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

képez a Heleoharis acicularis is. Fontosnak tartom még megemlíteni azt a létesítményt, melyet 1958-ban Józsa László tervei szerint építettek meg. A kis épületet laboratóriumnak szánták, ,,hogy tudományos módszerekkel kísérleteket, megfigyeléseket lehessen benne végezni az egri melegvizek élővilágára, az ott meghonosításra szánt növényekre, halakra vagy egyéb állatokra vonatkozóan". „Ha maga az épület kicsiny, apróka is — írja Kovács István —, reméljük, hogy a benne létrejövő eredmények a hazai akvarisztika további felvirágoztatását fogják szolgálni." Az épület most — tekintettel a fürdő kevés férőhelyére — üzemi étkezde. Annak ellenére, hogy egyes területeken visszafejlődés tapasztalható, még ma is jelentős tényezőként szerepel Eger a trópusi növénykultúrájával. Arra a kérdésre, hogy milyen növények éltek és élnek ma is az egri melegvizekben, elsősorban az ide betelepített virágos növényeket, páfrányokat, mohákat sorolom föl, melyek részben hazai, de jórészt melegebb tájakról származnak. Ezeknek vagy akvarisztikai jelentőségük van, vagy melegvízi dísznövények, vagy vízhez kötöttek, a víz közvetlen közelében élnek, az ott kialakult mikroklimatikus viszonyok között. Végül azokról a növényekről teszek említést, melyek természetes úton terjedtek el a számukra kedvező biotópban. Legelterjedtebb növények a tündérrózsák, melyek virágzásuk idején 2. kép A zuhanyozó medence egy részlete 26 401