Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)
Az olasz „ZJj középiskola" c. műsor azzal a céllal indult, hogy megismertesse a már régebben végzett tanárokat az új középiskola legmodernebb tanmeneteivel, oktatási módszereivel. Az új didaktikai módszerek elterjesztésének is igen jó eszköze az iskolatelevízió. Példa lehet erre az amerikai „Hogyan tanítsuk az elektromosságot a fiatal gyermekeknek kevéssé költséges anyaggal, hogy a tanár maga is képes legyen a bemutató megtartására?" A műsor során a televíziós tanár elkészíti egyszerű kísérletét, miközben felszólítja a képernyő előtt ülő tanárokat is a kísérletek végrehajtására. Az iskolatelevíziót sok helyütt mintaiskolának tekintik, mely szakmai továbbképzést biztosít a pedagógusok számára. Az iskolatelevízió funkciója a felnőttoktatásban Az 1964-es tokiói televíziós konferencián az amerikaiak által előterjesztett „új koncepció"ban igen nagy szerepet szánnak az iskolatelevíziónak. „Olyan televízióra van szükségünk — mondták el az amerikai szakemberek a program ismertetésekor —, amely arra szenteli magát, hogy a felnőtteket gondolkodni tanítsa, hogy az állampolgárokat . . . jobb állampogárokká tegye . . . Mi a legrégibb köztársaság vagyunk a világon, de aránylag fiatal ország, amely iskolatelevíziójának vállalnia kell, hogy tartsa fenn ezt az országot" [16]. Elsősorban a nevelési funkciót emeli ki a televízió vonatkozásában E. I. Johnson is, a washingtoni egyetem városi oktatási központjának igazgatója, ki „The Mass Media and Adult Education" c. tanulmányában többek között a következőket írja: „Ha a pedagógusok megtanulják, hogyan lehet felhasználni a tömeges közvetítő eszközöket az egységes közösségi szellem kialakítására egy világváros területén élő lakosság csoportjai között . . . , akkor felbecsülhetetlen értékű szolgálatot tehetnek az ország lakóinak" [17]. A nevelés mellett azonban az oktatás fontossága is nagy szerepet kap és igen sokat várnak ilyen tekintetben is az oktató televíziótól, hisz „erős, igaz és szabad társadalom nem lehet olyan, amely tudatlan a múltja felől, tudatlan a filozófiai kérdésekben, süket a zenére és vak a művészetekre" [18]. Ugyancsak a tokiói konferencián mutatkozott meg az is, hogy a fejlett nyugati államok mellett igen gyorsan fejlődik az iskolatelevízió a most felszabadult országokban, hol az alapvető oktatási feladatok (az analfabétizmus felszámolása stb.) megoldása sürgős a nép felemelkedése szempontjából. A felnőttek oktatását, nevelését szolgálják Amerikában a következő műsorok: „Felhívás tanulásra", „XX. század", „Bemutatjuk a sajtót", „A kis világ" stb. Az utazási láz, a különböző külföldi országok meglátogatása iránti fokozódó érdeklődés kedvező légkört teremtett az élő nyelvek tanulásához. Ehhez is komoly segítséget ad az iskolatelevízió, melynek felhasználásával ezrek tanulják a különböző nyelveket. A reggel 7 órakor kezdődő 39