Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Sok C0

2 CaC0

3 + H

2C0

3 * Ca (HC0

3)

2 Kevés C0

2 Figyelemre méltó a víz rádiumemanáció tartalma, mely Mache egységekben kifejezve ,,3-as", azaz közepesen rádióaktívnak mondható. Feltételezhetően a rádióaktivitás hatással van a növények fejlődésére is. Végül a hőmérséklet értékeit vizsgálva a trópusi vizekben kialakult viszonyokat találjuk meg, igen kis ingadozással. Ez a legdöntőbb tényezője a trópusi növénykultúrák kiváló fejlődésének. A víz kedvező tulajdonságait fokozza az is, hogy a növények szempontjából káros anyagokat (sók, gázok) nem tartalmaz. Először Erdős J. egri gyógyszerész próbálkozott 1905-ben a tündérrózsák betelepítésével. 1939-ben Székely János, a fürdő akkori főkönyvelője néhány növényt és díszhalat hozatott a medencékbe. Az 1940es években Józsa László nevéhez fűződik a szakszerű és rendszeres telepítő munka, aki felismerte az egri hévizek kedvező adottságait. Számos hazai és trópusi növény betelepítése mellett komoly eredményeket ért el különböző díszhalak tenyésztésében is. Az 50-es évek végén a medencék állami kezelésbe kerültek és azóta az egri TIT megyei szervezetének titkársága tartja kezében, illetve bérli a városi fürdővállalattól. A melegvizek növényei néhány évvel ezelőtt előfordultak még szabad vízterületeken is, pl. a ,,Vizes-árok"-ban, de ma már csak a halak és növények tenyésztésére épített betonmedencékben élnek. Kovács István a strandon és a kertészeten keresztülfolyó, mintegy 350 m hosszú „Vizes-árok" növényeit is felsorolja és nagy számukról tesz említést, annak ellenére, hogy sok ipari szennyvíz is belekerült ebbe a patakba. Ezen a helyen nőtt a fentebb említett Euryale ferox is. Ma a növények teljesen kipusztultak, mert a patakot lefedték. Másik ilyen természetes környezet volt az Eger-pataknak az a kis elszigetelt öble, ahová a fürdő melegvize ömlött. Itt tömegesen szaporodtak el a vallizneriák, elodeák és bővelkedett trópusi halakban is. Ezeket az ott gyűjtögető akvaristák kiirtották. Ezzel szemben ma is megvannak még azok az előfordulási helyek, melyek az emberi telepítő munka céltudatos létesítményei. Ezeket részben a fürdő igazgatósága, részben Józsa László építtette. A díszmedence a régi strandmedence nyugati végénél található (1. sz. ábra). Az eredetileg egységes medencét később látták el beton válaszfalakkal, hogy a különböző növényi és halfajokat szakszerűen lehessen tenyészteni. Ez 16 különböző méretű medencét, s a körülöttük levő peremsávokat foglalja magában (1. sz. fénykép). A díszmedencétől déli irányban találjuk a földbe süllyesztett zuhanyozó medencét, a két végén elhelyezett betonmedencékkel, ahová 3—3 cső önti állandóan a vizet. Ez a fényben szegényebb hely, sekélyebb vizével különösen alkalmas volt a kriptokorinák szaporodására. A medence tisztogatása során a növények indáit, rhizomáit teljesen kiirtották, s ma már csak egy-két hírmondó kerül elő a kövek alól. Az alázúduló vízből vastag mésztufaréteg képződött a me397-