Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

17 uz son J. (1908): A Potentilla rupestris rendszertani tagolódása és elterjedése. —Növényt. Közi. 7, 207—218. — (1911): A Daphne géniusz Cneorum subsectiojárói. — Bot. Közi. 10, 135—152. Újhelyi J. (1961): Area specierum generis Koeleriae Pers. in Hungairia. — Fragm. Bot. Mus. Hist.-Nat. Hung. 1, 37—48. Újvárosi M. (1947): Recherche® sociologiques sur les, prés aux bords de la riviére Zala prés Kehida (Hongrie). — AGH 6, 93—103. Vakarcs K. (1939): A Szentgotthárd—muraszombati járás ismertetése. — Szentgotthárd. Vancsura R. (1960): Lombos fák és cserjék. — Budapest. Wagner J. (1910): A magyarországi Centaureák ismertetése. — Math, és Termtud. Ért. 30, 1—138+1—X. Waisbecker A. (18>91): Kőszeg és vidékéinek edényes növényei. 2. kiad. — Kőszeg. — (1891—1901): Zur Flora des Eisenburger Comitates, bzw. Beiträge zur Flora des Eisenburger Comitates. — ÖBZ 41, 278—279, 298—300; 43, 281—282, 317— 319, 354—357 ; 45, 109—111, 143—145; 47, 4—9; 51, 125—132. — (1902): Vasvármegye harasztjai. — MBL 1, 141—147. — (1903—1908): Új adatok Vasvármegye flórájához. — MBL 2, 63—71; 3, 88—98; 4, 54—66; 7, 41—50. Wiesbaur, S. J. (1874): Pfingsten 1873 im Zalaer Komitat. — ZBG Wien 41—52. — (1877): Correspondenz. Nagy-Kapornak (Ungarn). — ÖBZ 27, 351. — (1879): Floristische Beiträge V. Rosa Zalana. ÖBZ 29, 142—143. Zahn, H. (1910): Die .ungarischen Hieracien des Ungarischen Nationalmuseums zu Budapest. — Ann. Mus. Nat. Hung. 8, 34—106. — (1922—>1938): Hieracium. — In: „Ascherson, P. u. Graebner, P., Synopsis der mitteleuropäischen Flora, 2. Aufl. Bd. XII." — (1923): Compositae-Hieracium. — In: „Das Pflanzenreich, Regni vegetabilis conspectus, A. Engler Bd. 4, Heft 75—79, 82, p. .1—1705." — (1932): Beiträge zur Kenntnis der Hieracien Ungarns und der Balkanländer IX. — MBL 30, 1—33. Zsohár Gy. (1941): őrség növényföldrajzi vázlata. — Vasi Szemle 8, 190—195,. 272—282, 322—331, 392—401. Legfontosabb felhasznált rendszertani, növényföldrajzi és geográfiai irodalom Bacsó N. — Kakas J. — Takács L. (1953): Magyarország éghajlata. — Budapest. Borhi'di A. (1956): Die Steppen und Wiesen im Sandgebiet der Kleinen Ungarischen Tiefebene. — Acta Bot. Acad. Sc. Hung. 2, 241—274. — (1958): Belső-Somogy növényföldrajzi tagozódása és homokpusztai vegetációja. — MTA Biol. Csop. Közi. 1, 343—378. — (1963—1965): Die Zönologie des Verbandes Fagion illyricum I—

II. — Acta Bot. Acad. Sc. Hung. 9, 259—297; 11, 53—102. — (1961): Klimadiagramme und klimazonale Karte Ungarns. — Ann. Univ. Budapest Sect. Biol. 4, 21—50. Borhidi A —Isépy I. (1965): Taxa et combinationes novae generis Potentilla L. (Vorläufige Mitteilung). — Acta Bot. Acad. Sc. Hung, 11, 297—302. Boros Á. (1928): A Pannonicum és a Praeillyricum flóravidékek kapcsolata. Les rapports entre le® territoires floraux Pannonicum et Praeillyricum. — MBL 27, 51—56. Danszky I. (szerk., 1963): Magyarország erdőgazdasági tájainak erdőfelújítási, erdőtelepítési irányelvei és eljárásai. I—II. — Budapest. Eg gl er, J. (1950): Walduntersuchungen in Mittelsteiermark (Eichen- und FöhrenMischwälder). — Mitt. Nat. Vereines Steiermark 78—79, 8—101. — (1959): Wiesen und Wälder im oststeieriseh-burgenländisehen Grenzgebiet. — Mitt. Nat. Vereines Steiermark 89, 5—34. Guglia, O. (1957): Die burgenländischen Florengrenzen. — Burgenländische Heimatblätter 19, 145—152, Ergänzung im Jahre 1958, 20, 146. 352-