Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Így Nagykanizsánál egy második, őszi csapadékmaximum van a júliusi fő maximum mellett. A legészakkeletibb rész kivételével a nyár igen csapadékos, a maximum júliusra esik, az aszályos periódus teljesen hiányzik, a vegetáció egész évben zöldell. Amikor az ország belső területén aszályos évjárat van, Délnyugat-Dunántúl rendszerint akkor is mentes a szárazságtól. Például az 1952-es aszályos évben, mikor Budapest környékén júliusban semmi csapadék nem esett, Délnyugat-Dunántúl területén 50—100 mm hullott! A geológiai és éghajlattani viszonyok eredőjeképpen a terület délkeleti felében barna erdőtalajok, északnyugati felében a podzolosodó jellegű, agyagbemosódásos és pszeudoglejes talajok elterjedtek. A növénytakaró alakulása szempontjából fontos történeti és településföldrajzi tény, hogy a terület egy jelentős része határőrvidék volt évszázadokon keresztül. A nagy erdőségek, lápok így megkímélődtek a kultúrhatásoktól. A települések igen sok helyen szétszórtak (szeres település az Örségben és Göcsejben), közöttük erdők és rétek -virulnak ma is, a szántóterület viszonylag kevés. A viszonylag hűvös, csapadékos éghajlati viszonyok az erdészet és állattenyésztés fejlesztésének jobban kedveznek, mint a gabonatermesztésnek. Jellemző a terület nyugati felén a hajdina termesztése másodveteményként. Nemes szőlő termesztésére csak a legészakkeletibb, zalakönyöki rész alkalmas. 1. ábra Délnyugat-Dunántúl domborzati térképe. (Magyar Nemzeti Atlasz nyomán.) 2. ábr a Délnyugat-Dunántúl földtani térképe. (Magyar Nemzeti Atlasz nyomán.) 1: alluviális öntésterület, 2: kavics, 3: folyami homok, 4: lösz, 5: barnaés vörösföld. .332