Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

totta az első években előadásait, később azonban, bécsi látogatása után modernebbül, sokkal több szemléltetéssel dolgozott. Erdély ásványtanát ás vízrajzát előadási anyagként össze akarta állítani és ki is akarta adni [82]. A tanszék állapotára elég jellemző a Lyceum könyvtárosának jelentése is, amelyben az 1801—1807 között vásárolt könyvekről számol be. Eszerint több kolozsvári és bécsi könyvkereskedőtől összesen 19 művet vettek meg. Közvetlenül a szerzőtől vették meg Nyulas Ferenc háromkötetes művét 4 Ft 3 krajcárért és magát a kéziratot is további 3 forintért. A magyarországi szerzők művei közül Mitterpacher Lajos tankönyveit, Földi természethistóriáját, Born könyvét az amalgámozásról s részben magyarországinak számítható Scopoli kohászatát találjuk. Megvették Crell és Scherer folyóiratait, s több, főleg német, kis részben latin nyelvű monográfiát. A francia szerzők műveit is általában német fordításban vették meg. Viszonylag nagyon kevés könyv képviselte a kémiát, Fourcroy négyrészes tankönyvéért azonban viszonylag szép összeget (18 Ft 45 kr) adtak ki. Legtöbbet szerepelt az ásványtan (Linné, Essner stb.), valamint a bányászat (Charpentier, Delius, Lampadius), de volt technológiai, geológiai és természetrajzi könyv is [83]. A könyvek mennyiségéből, s tárgykörükből is kiviláglik, hogy Moger működése során szeretett volna sokat felölelni, átfogni a tiszta és alkalmazott természettudományok nagy részét. Egymaga akart pótolni egy egész természettudományi fakultást, ami felsőoktatási fokon nyilván még abban az időben sem sikerülhetett, még kevésbé bírt lépést tartani e tudományok kutatása terén, így csakis felszínes, csekély értékű lehetett az oktatás és a kutatás is egyaránt. Nem is szerzett sem magának, sem a tanszéknek megbecsült hírt. Amikor 1808. március 11-én meghalt, nem is az; volt a nagy probléma, hogyan lehet a tanszék működésének folyamatosságát fenntartani, hanem csak az, hogy szétválasszák az állami és a magántulajdont, ami láthatólag eléggé össze volt keverve, s amelyben az özvegy, Reuth Antonia sem tudotr segíteni, minthogy férje váratlan halálakor éppen távol volt, valószínűleg ausztriai rokonainál. Egy guberniumi bizottságot, Nyulas Ferenc elnökletével bíztak meg a tanszéki vagyon felleltározásával. Ez az intézkedés arra mutat, hogy akkor már a tanszéknek számottevő felszerelése volt. Különösen nehéz volt a hatalmas ásványgyűjtemény felleltározása. Nyulas Ferenc ezt nem is vállalta, kérte, hogy a Radnán működő Bergai Józsefet rendeljék ki segítségül, mert annak idején Mogernek is segédkezett az ásványtár rendezésében. Amikor elmaradt az intézkedés, a bizottság alelnöke, Gegő Adolf páter, a Lyceum prodirektora ismét szakember kiküldését kérte, mert ők ugyan átnézték a gyűjteményt, azonban csak a katalógusnak megfelelően, forma, nagyság és súly alapján történt az azonosítás. A Gubernium azonban mégis Nyulas Ferencet bízta meg a revízió végrehajtásával [84], Az 1808-as pályázat A megüresedett állásra a pályázatot azonnal kiírták, a kiírással együtt azonban ismét változott a kinevezendő professzor kötelessége. Évi 700 forint fizetésért az ásványtani kémia, az ásványtan és a kohászat előadását kellett volna ellátnia. Ha azonban vállalta volna, hogy Mogerhez hason315-