Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)
le a természetrajz és a kórtan oktatásáért, valamint a nemes ifjak konviktusában ellátott funkciójáért járó összeget, s arra egy külön embert, természetesen orvost, alkalmazzanak. Ö maga erre a tisztségre vállalkozott volna [46], Intze véleménye sokat nyomott a latban, hiszen személyét már előzőleg szerették volna a Lyceum orvoskara professzorául megnyerni [47]. Az első jelentkezők között szerepelt Kováts László orvosdoktor is, aki a bécsi egyetemet, mint sok más tehetséges erdélyi fiatalember Goldbergféle alapítvánnyal végezte el [48]. Érdeklődését a kémia iránt bécsi professzora keltette fel, aki. nyugati utazásáról akkor tért haza, s Bécsben elsőnek állott ki Lavoisier igaza mellett, amellett sok kísérlettel tette előadásait érdekesebbé. Kováts a kapott indítás alapján, amikor a legjobbak szokását követve több más külföldi egyetemet meglátogatott, szorosabban vett orvosi tudományokon kívül fizika, ásványtan és természetrajz területén is igyekezett a legújabb eredményekkel megismerkedni, sőt alkotó módon ,,a már elért eredményeket megismételni, folytatni". Ásvány- és kőzetgyűjteményt is összeállított [49]. A pályázat kiírása előtt érkezett be még Frölich Józsefnek, az egri kanonokból erdélyi püspökké lett Batthyány gróf háziorvosának a kérvénye. Neki valószínűleg nem volt orvosdoktori oklevele, mert kérvényében csak bécsi éveire, s arra hivatkozott, hogy kollégáit akadémiai fokozatokra ő készítette elő, így az oktatásban is van gyakorlata. Ügy érezte, hogy kinevezésének nem lehet akadálya az, hogy nem erdélyi, s nem is magyar, mert Etienne sem volt az [50]. Eközben viszonylag gyorsan megtörtént az udvar döntése, amely elrendelte a megüresedett állás pályázatának kiírását. Nem foglalt határozottan állást a tanszék megosztására vonatkozóan, de nem is zárkózott el előle [51]. A pályázat szövegét nyomtatásban is közzé tették, körlevélben tájékoztatták az erdélyi hatóságokat a pályázatról [52], s a magyarországi Helytartótanácsot is felkérték, hogy „nyilvános közleményben" tegyék azt közhírré [53]. A kémia oktatása ügyének ilyen nagy megbecsülésére nem sok hasonló példát tudunk e területről felhozni. Ennek alapján még több pályázat futott be, egyesek megújították előzetesen beadott kérésüket (így Nyulas Ferenc [54] és Gergelyffi András [55]), viszonylag nagy számban jelentkeztek azonban bányász szakemberek is, a tanszék esetleges megosztása ugyanis az ő jelentkezésüket is lehetővé tette. Egyetlen orvosdoktor jelentkezett akkor első ízben, Bartók József abrudbányai „physicus", az ő személyéről azonban különösebbet nem tudunk [56], A 28 éves „candidatus doctor medícinae", Kraity András Márton személye már különösebb figyelmet érdemel. Ö Zemplén megyéből küldötte el pályázatát. A bölcsészeti doktorátus birtokában volt, s rövidesen remélhette az orvosdoktori címet is. Elmondotta, hogy „Az elméleti és gyakorlati kémiát, gyógyszertant, valamint a természetrajzot, különösen az ásványtant a legjobb eredménnyel elvégezte" és „ezeket a tudományokat már harmadik éve gyakorolta, a földek preparálásában magát megfelelő fokra tökéletesítette". Azt is elmondotta, hogy egyéni kísérletezés érdekében egy évet Selmecbányán töltött el, s egy fél évig Szomolnokon ismerkedett a kohászat gyakorlatával [57]. Ennek az érdekes embernek későbbi sorsáról, sajnos, semmit sem tudunk. 311-