Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Az akadémiai épület pedig alkalmas, hogy az új iskola benne nem nagy költséggel elhelyezést nyerjen. 2. Az előadások rendje. Azok a javaslatok, amelyeket ezzel kapcsolatban tett a Tanügyi Bizottság, megmutatják, hogy az új „iskola" soha sem akarta átvenni azokat a feladatokat, amelyeket 1763-ban a Selmeci Akadémia kapott meg. ,,Az intézetnek ebben a tartományban az lesz a célja — állapítja meg a Tanulmányi Bizottság —, hogy azok a természeti kincsek, amelyéket az ásványvilág nagy bőségben tartalmaz, megismerhetők, felmérhetők és a természet által kijelölt célra fordíthatók legyenek, ez a felhasználás nemcsak a bányászatra terjed ki, hanem magában foglalja az egész gyógyászatot, kézművességet, az elméleti és gyakorlati mechanikát. A gazdasági ismeretek is nagyrészt szükségessé teszik az ásványvilág megismerést és az analízishez való hozzáértést." Ez az alapelv láthatóan úgy kívánta körvonalazni az új létesítmény célját, hogy az talán az általános vegyészmérnöki képzéshez hasonlót nyújtson, nem kívánt konkurrálni a selmeci akadémiával: „Azok az ifjak, akik bányászatnak adják magukat, a Kolozsvárott e tárgyban szerzett szilárd alapismeretekre építve a selmeci akadémián gyorsabban és eredményesebben végzik majd tanulmányaikat, sőt talán olyanok is akadnak, akik már ebben az iskolában meg tudják szerezni a munkába álláshoz szükséges kohászati ismereteket." Még inkább kitűnik ennek az „iskolának:" különleges arculata, ha azt nézzük, milyen szervezeti felépítésben kívánták a kolozsvári akadémián eddig folyó képzési rendszerbe beépíteni: „Ezen kollégium hallgatói azok lesznek, akik bányászok, orvosok akarnak lenni, de beléphetnek a sebészet hallgatói is, hiszen az ő tanulmányaikból sem hiányozhat a kémia anyaga. S mivel az intézet célja és haszna több irányú, az előadási órákat úgy kell összeállítani, hogy a többi felsőbb fakultások is hallgathassák a többi kollégiumokkal való ütközés veszélye nélkül." Ez az „iskola" nem indult már kezdeti megtervezésekor sem önálló intézménynek, hanem kiegészítette volna az addigi kolozsvári felsőoktatást. Az előadások elhelyezésére vonatkozóan Etienne tett részletes javaslatot. Szerinte „e tanulmányok elvégzésére legalkalmasabb tanulmányi időpontnak látszik a bölcselet két éve, mely alatt meghatározott napokon és : 1. ábra Etienne András professzor aláírása 301-