Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

Növi Sadtól északra. Lipszky (Rep. 619): olim Zsajol, magyar S z a j1 o va). Etim.: Talán S a j 1 a szn. A név nem világos és a magyarázat bizonytalan. A -1 a szuff. szlovák eredetre mutathatna. Asa j-gyök talán az, ami biztos, amilyen van a S a j k o v vezetéknévben (Tupikov 736). Ide tartozna a cseh Sajal vezetéknév is (Kötik, NP 106). Szihálom Borsod megyében (ma Heves megyében), délnyugatra Mezőkövesdtől: Cenholm 1193 (OMO 59, Mikos, MNy XXXI. 165), Scenholm, Scenhalm 1324, Zenhalm 1339, Zenhelym, Zenholm 1332—7, Zyhalom 1417, 1493 (Cs. I. 179). Etim.: *S é n t> — c h 1t> m ^ (Mikos, ib. Melich, MNy VI. 445, VIII. 153). Mikas említ adatot Anonymusnál, amelyben magyarázatot lát az említett névhez: „et ibi paratis tuguriis plures dies permanserunt et montem ilium, super quem duci foliata feoerant, nominaverunt Zenuholmu" (OMO 41, Pais, MAN 141). Mikos figyelmeztet arra, hogy s é n i> = tugurium (sátor, kunyhó, szín, fészer), és persze chlm —,mons'. E név hangtani fejlődéséről lásd Csüry MNy XXXI. 68. Horger ib. 115. Kérdés, hogy e két főnévnek milyen volt a kapcsolása. Lehetett köztük -i-, amely a magyarban kiesett. Lehetett ez már magyar elnevezés is a szlovákból átvett szavakkal. Siksava, magyar Szikszó Abaúj-Torna megyében délen: S y x o, Zykz o w, Zykzo, S i x o 1332—7. stb. (Cs. I. 201). Etim.: Syksava (vagy S y x o v ?). Vö. ólengyel szn. S y k 1204 (Taszycki, Najdawn. pol. im. os. 99), orosz szn. Sikava (Tupikov 355), Sykuto viel (ib. 773), szerbh. helynév Sikovo (Imenik-Registar II. 950), cseh vezetéknév S i k a, Sikota, Sikyta (Kőzik, NP 36). Kötik véleménye szerint ezek a nevek a Zigmund származékai, némely esetben meglehet bennük a szláv s y k- (vö. sykavy, sykotat' stb.). A magyarázat nem biztos. Kniezsa említi (AECO IV. 388) Heves megyéből: Szikszó: Scekz o v 1067/1267 (ÁUO I. 24)-t a magyar nevek között. Igaza lehet. Szóláth (Szólád) Heves megyében, az ugyanolyan nevű patak mentén: Zolath, Also zolath, Felsewzolath 1412 stb. (Cs. I. 72). Ma van: Felső Sz., északon van Szóladi puszta, délen Alsó-Szóláthi puszta (spec. t.). Egerszólát Egertől délnyugatra. Etim.: Leginkább Svolat szn.-bői (v. lehet Z v o 1 a t) < *S -b v o1 e ti> (esetleg -atib). Vö. cseh Voletiny, Voletice, lengy. W ol<?cin (MBSPO 139), lengy. Swolizlaus, Zuillemarus Miklosichnál mint (ib. 44) Zwolistaw és Wolmierz nyilván mintegy Swolimierz vagy Zwolimierz; vö. cseh vezetéknevek: S v o 1 ánek, Svolba (Kötik, NP 117. 120). Gyök: vol- ,vől'a' (= akarat — szlovákul). Szn. a régi Hont megyében és másutt: Zolád, Zolath de Tulchua 1255 stb. Szlovák név lehetne, mert itt van leghamarabb a az q helyén. Esetleg: szn. Svai a és magyar -d- (-t) képző. Vö. szlovák vezetéknév Zvalo < *Svalo, cseh vezetéknév Sva la (Kötik, NP 45), or. vez. n. S való Vb a XVII. században (Tupikov 740), bolg. hn. Svale159-