Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

megmagyarázni, abból az általunk is helyesnek vélt elvből indulva ki [6], hogy eredetileg értelmetlen helynév nincs. Heves megyében elég sűrű szlovák településsel kell számolnunk. Rámutathatunk néhány elnevezésre, amelyek szlovákokról tanúskodnak. Délkeleten nagyon fontos elnevezés Déd, Dédtelek (telek ,telep

1). Ez a település valahol Tisza—Cserőköz és Sarud között terült el. A Reg. Var. 223-ban ez áll: Suda de villa Gegy, azaz Suda <* Soda nevű személy Dedz c faluból. A Gegy-1 a magyar nyelvben Gyegy-nek kell olvasnunk; ez a szó Ján Stanislav szerint csakis a szlovák Dedz < ősszl. *Dedjt>-bői származhatik. Egyéb adatok: Ded 1343, Dedthelek (Haz. Okm. VII. 398. Cs. I. 60). Ezek az adatok csak megerősítik az előbbi értelmezést, mert d-t írnak. Az elnevezés ősrégi, mert a possessiv -jt> képzővel van képezve. Ez a képzés a személynevekből képzett helynevek legrégibb típusai közé tartozik. Szlovák itt a szókezdő D' < magyar Gy- palatalizáltsága. Nem élhettek itt délszlávok, mert az ő nyelvükben nincs rendszeres De — De hangváltozás. Mindkét jelenség együtt, a De- és a szóvégi -gy <* dz arra mutatnak, hogy itt csak szlovákok lehettek. Ez jó bizonyítékul szolgálhat a szlovákság ősi településéhez megyénkben. Messze délkeleten, valahol a Tisza mellett van tehát okmányokkal igazolt régi szlovák település. Meg kell jegyeznünk, hogy a Gegy adat identifikációja Karácsonyi és Borovszky magyar tudósok nevéhez fűződik, akik kiadták a Regestrum Varadiense-t (Bp., 1903. 1. 268. lap, 3. megj.) A Heves megyei szlovák település régiségére mutat a nazálisos Visonta elnevezés is, amely a Vysqta személynévből származik (vö. a cseh Vysatsko és Vysata családi nevet (Kötik, NP 35). Adataink 1421-ből származnak: Wyssontha (Cs. I. 56); a régebbiek még nincsenek összegyűjtve. Denazalizáció van a Muzsla (Mosula 1156) <* Muzilo hegy és telep nevében. A XII. század előtti szlávok mellett a g-elnevezések szólnak. így az északnyugati sarokban van ma Dorogháza, Drug 1216, 1249, Dorogh 1296 stb. adatokkal. A XIII. században egészen a legvégéig nincs adatunk a magyar hangrendszerhez való illeszkedésről sem. Megőrződik a régi szlovák alak. Egertől északnyugatra van a Gilitka < Gylitka hegy, a gyl, hyl' (magyarul pirók, keresztcsőrű pinty)-hez, északra pedig a Palyag < Pol'ag hegy (vö. lengyel Polegi) és a Galya <* Gol'a ,hol'a' (magyarul: kopár terület). Persze vannak elnevezések h-val is. Egynéhányukra nincsenek történelmi adataink. Mindazonáltal legalábbis annyit bizonyítanak, hogy valamikor a XIII. század folyamán bizonyosan voltak itt szlovákok. Északnyugaton Erdőkövesd mellett említés történik Holata Thelukról (Holat telepe). Tehát már a tulajdonos nevében is benne van a h\ Északon megint Pogoii van már Nógrádban. Itt kérdéses a Han puszta elnevezés, az időmegjelölés nélküli Hon, Hony adatokkal, továbbá Han 1381 stb. Alapja talán a hon- vagy a magyar hany. Vö. a szlovák Honovce, a cseh Honice szavakkal. Ma Hányi tanyának hívják, és a megye délkeleti részén fekszik, Besenyő közelében, attól délnyugatra. Persze tekintettel a magyar magyarázat lehetséges voltára, nem egészen bizonyos, hogy ez az elnevezés 10 145