Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1968. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 6.)

EGY FEJEZET AZ ALKALMAZOTT NYELVTUDOMÁNY FEJLŐDÉSTÖRTÉNETÉBŐL 1850—1890* Dr. BAKOS JÓZSEF I. Ismeretes, hogy napjainkban a tudománytörténeti kutatások fontosságát azok is elismerik, akik eddig nemigen fogadták el azt a nézetet, hogy egy-egy tudomány, illetőleg tudományág fejlődéstörténete is szerves része az illető tudománynak (vö. Szathmári, Néprajz és Nyelvtudomány. Acta Univ. Szegediensis IX. 1965. 37.). Az alkalmazott nyelvtudomány fejlődésrajzának vizsgálatából leszűrt tanulságok is megerősítik ennek a nézetnek igazságát. Ebből kiindulva a témánkkal kapcsolatos adatokat úgy kívánjuk felsorakoztatni és elemezni, hogy abból nemcsak az alkalmazott nyelvtudomány, hanem általában a magyar nyelvtudomány történetéhez is használható adalékokat nyerhessünk. Különben is a nyelvi tényeket, a lingvisztikai jelenségeket, a nyelvészeti problémákat elméletileg megközelítő kutató nyelvtudomány és a nyelvi kérdéseket gyakorlati oldalról felvető, a nyelvtudomány elméleti jellegű vizsgálatainak, a különböző nyelvészeti teóriáknak a gyakorlati célokra (nyelvművelés, iskolai leíró nyelvtanírás, nyelvtantanítás, helyesírás, szótárkészítés stb.) felhasználható eredményeivel nagyon is számoló alkalmazott nyelvészet között nemcsak a közvetlen kapcsolat volt számottevő, koronként eltérő intenzitással, hanem olykor nagyon eleven és termékeny volt a kölcsönhatás is. Éppen ennek a kölcsönhatásnak fejlődéstörténeti vizsgálatát tekintjük most legfontosabb feladatunknak. Az elmélet és a gyakorlat egymásra hatásának fejlődési fázisait tekintetbe vevő vizsgálódásunkban tehát megmutatjuk, hogyan hatott egymásra a nyelvészeti teória, a gyakorlati irányulású és célú nyelvművelés, a leíró nyelvtani szakirodalom, s az iskolai nyelvtantanítási praxis. Az a rövid időköz (1850—1890), amely témánknak időrendi keretét adja, s az a témakör, amely a falusi néptanító-ivadék, s haladó gondolkodású Szvorényi József és a szabadságharcban való részvétele miatt hosszú ideig üldözött Ihász Gábor életművét van hivatva feltárni, elemezni, ebből a szempontból is nagyon tanulságos. *„A magyar és finnugor nyelvtudomány történetéről" a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencia keretében megtartott előadás teljés anyaga. 117-