Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)
I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.
nak, az ifjúság kocsmázásának elítélését. Már a 80-as években is szóváteszik e súlyos hibákat („Zalai Tanügy", 1887/27. sz. „Az iskolásgyermek és a pálinka") majd később is sürgetnek rendszabályokat az alkoholizmus leküzdésére, (pl. „Népiskolai Tanügy", Sátoraljaújhely, 1909/2. Boreczky Béla: „A tankötelesek és a kocsmázás.") A gyakori gyermekhibák közül említsük az árulkodást, mellyel pl. a „Protestáns Néptanító" 1887/43. sz.-ban a pszichológiai motivációra is gondoló, sok tekintetben józan cikkben foglalkozott K. Kiss P. János. Helyes álláspontja, hogy a feladást, az árulkodást a tanító ne jutalmazza. Hibája viszont, hogy nem tesz különbséget az alattomos, „hátmögötti" árulkodás és a felesleges, de nyíltan történő jelentgetés, feladás közt. — E különbségtétel hiánya — mely éppen az erkölcsi és pedagógiai megítélés szempontjából lényeges — és a fejlődéslélektani szempontok elmosódottsága, fogyatékossága az egyébként tanulságos cikknek. 1888—89-ben több cikket olvashatunk a gyermekhibákról, jellemhibákról a „Nevelés" című, Losoncon megjelent folyóiratban 1888/1. sz. Peres Sándor: Kényelem, — 1888/2. sz. Ember János: „Az iskola udvarán", — 1888/3. sz. Arány Antal: A gyermekhibákról, — 1889/1. sz. Zajzon Dénes: Modern nevelésünk hibái. Az említett cikkek közül kitűnik Ember János eleven, dramatikus leírása az iskolaudvarén folyó verekedésről. Az esetből az önuralomra nevelés és a kellő felügyelet fontosságát szűrte le. — Zajzon Dénes a modern nevelés hibáit az önzésben, élvezetvágyban, az anyagiasság korai kifejlesztésében látja — és mindezért a „materialisztikus, rideg prózai világnézetet" teszi felelőssé. — Ehhez a témához kapcsolódik később, a pénzimádat ellen forduló cikk, mely „Mammon imádata ellen" szólítja harcba a tanítókat. (Fogaras vármegyei Népoktatás, 1913/4. sz. Freund Bernát cikke.) Többször írnak a hazugságról és a hazugság elleni küzdelemről is. (pl. „Evangélikus Népiskola", Sopron, Kintzler Árpád, 1904/5—6. sz., — „Kisküküllőmegyei Tanügy", Eperjesi Ferenc cikke, 1911/3. sz.) — A „Szilágyvármegyei Tanügy"-ben az 1904/8. sz.-ban a „restség és tolvajság"-ról olvashatunk. Az emiitett konvencionális cikkeknél érdekesebb a „Hunyadmegyei Tanügy" 1909/9. sz.-ban Rónai Antalnak ,,Kleptománikus gyermekek" című írása. Érdekes beismeréssel kezdi a szerző: „Olyan iskola, ahol egyáltalán nincs lopás, nemigen létezik." Fontos a lopások okainak, motívumainak felfedése: a szülők, a környezet rossz példája, kényeztetés stb. Konklúziója merőben egyéni, pszichológiai: a kleptomániát gyógyítani és nem büntetni kell. Miután foglalkoztunk az erkölcsi nevelés különböző területeivel, mintegy jellemzésül, összefoglalásul vessünk egy pillantást arra, milyen neveléstörténeti példaképek szerepeltek a vidéki pedagógiai lapok hasábjain, kiket tekintettek példaképnek a régi pedagógiai folyóiratok? Említettük már — a konzervatív katolikus pedagógiai lapok jel4 49