Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A tanszékek nevelő munkája, különös tekintettel az eszmei-politikai nevelésre

lom kialakulása szempontjából a legnagyobb lehetőségeket rejti magában. A hallgatókkal való kollektív foglalkozás pozitív formái és területei igen sokfélék. Az idő szűkreszabottsága miatt nem térhetünk ki minden egyes forma részletesebb ismertetésére. Rá kell azonban mutatnunk arra, hogy a lehetőségek tanszékenként is változnak. így pl. Csillag Béla kimutatja, hogy a sportköri foglalkozások és beszélgetések igen jelentős szerepet tölthetnek be a hallgatók közösségi szellemének és jellemének kialakításában. Hasonló szép nevelői feladatokat látunk énekkaraink vezetésében, vagy a különböző népművelési és kulturális csoportok életének irányításában. A csoportokkal való foglalkozás területén mint új lehetőséget szeretném kiemelni az ifjúsági vitaköröket, amelyek az eszmei-politikai nevelés kitűnő iskolái lehetnek. Bár ez a szervezeti forma a KISZ keretébe tartozik, a tanszékekre is igen jelentős feladat vár. Meggyőződésem ugyanis az, hogy ezek a vitakörök csak abban az esetben tölthetik be jól szerepüket, ha a kialakuló viták magas szinten mozognak, mert csak ebben az esetben remélhetjük, hogy kielégíthetjük hallgatóink érdeklődését és maradandó hatással tudjuk irányítani eszmei-politikai fejlődésüket. Ezek a vitakörök a legalkalmasabb fórumai annak, hogy a világnézeti, politikai orientáció szempontjából alapvetően fontos kérdéseket, mint pl. korszerűség, békés egymás mellett élés, szocializmus, demokrácia stb. a marxizmus—leninizmus szempontjából sokoldalúan és megnyugtatóan tisztázhassuk. A különböző egyetemeken (Miskolc, Veszprém, Debrecen) végzett felmérések, de a mi tapasztalataink is azt mutatják, hogy ezek a kérdések és a velük kapcsolatos fogalmak nem eléggé tisztázottan és nem elég differenciáltan élnek hallgatóink tudatában, aminek következtében marxista és polgári elemek keverednek bennük. A felmérések szerint pl. a hallgatók egy része nem tesz különbséget a polgári értelemben vett és a marxizmus alapján álló szocializmus között. A békés egymás mellett élés elve pedig a gondolat lényegének eltorzulása miatt az ideológiai harc felfüggesztésének konzekvenciáit vonatja le egyes hallgatókkal. A béke megőrzésének problémáit elemezve sok egyetemi hallgató arra a következtetésre jutott, hogy függetlenül a két társadalmi rendszer lényegétől, a háború és béke ügye csupán a vezetők jóakaratától függ, s nem attól, hogy még él a kizsákmányolás szelleme. Érdemes volna tovább vizsgálni, vajon ezek a kérdések hogyan élnek főiskolásaink tudatában, mennyire differenciálatlanok és mekkora torzulások tapasztalhatók értelmezésükben. — Az egyetemi felméréseknek az is fontos tanulsága, hogy amíg a természet jelenségeinek magyarázatában a hallgatók következetesen a marxizmus—leninizmus talaján állnak, a társadalmi jelenségek értelmezésében ez a követke6. L.: „A sport szerepe a főiskolai hallgatók közösségi szellemének alakításában" (Egri Tan. Főisk. Tud. Közi. 1965. Ser. Meth. III.) 87