Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Somos Lajos: A tanszékek nevelő munkája, különös tekintettel az eszmei-politikai nevelésre

kólának s mint ilyen elválaszthatatlan a szakmai-ideológiai és peda­gógiai képzés folyamatától. Ennek a dolgozatnak éppen az volna a feladata, megvizsgálni, hogyan tudjuk a hallgatók eszmei-politikai és etikai fejlődését ma­gasabb szintre emelni, s megvédeni a fellazulástól 1. A feladat rendkívül sokrétű, ezért ki keli ragadnunk belőle azo­kat, amelyek a legalapvetőbbeknek, a legfontosabbaknak látszanak, mint pl. az ideológiai-politikai nevelés a szaktudományok keretében, a hallgatókkal való személyes kapcsolatok kérdése, végül a nevelő ha­tás néhány feltétele. II, Az eszmei-politikai nevelés a szaktárgyi órákon Főiskolai hallgatóink a középiskolából már magukkal hoznak egy viszonylag teljes világnézeti-politikai eszme-rendszert, amelyet többé­kevésbé a magukénak tartanak. Mindenesetre tisztában vannak a ma­terializmus lényegével, ismerik a dialektika törvényeit, különbséget tudnak tenni a kapitalista és szocialista gazdasági-társadalmi rendsze­rek között; tudják, hogy a mi társadalmunk a kommunizmus felé ha­lad. Ezek a tények szolgáltatnak látszólagos alapot olyan következteté­sek levonásához, hogy a főiskolás ifjúság világnézeti-politikai fejlődése befejeződött, következéskép a főiskola feladata alapjában véve a szak­mára, a jövendő hivatás gyakorlására való felkészítés. A bevezetőben már rámutattunk arra, milyen helytelen a főiskolás ifjúság ideológiai­politikai fejlődését befejezettnek tételezni. Ezért itt már polemizálás helyett mindjárt áttérünk annak a kérdésnek a vizsgálatára, hogyan kapcsolódhatnak be a szaktudományok az eszmei-politikai nevelés fo­lyamatába. A kérdés megvilágítása során abból a tényből kell kündulnunk, hogy a főiskolai hallgatók képzésük négy éve alatt rendszeres filo­zófiai, etikai és közgazdaságtani tanulmányokat folytatnak, amelyeket a munkásmozgalom keretében a tudományos szocializmus ismeretei fognak egységbe és emelnek egy magasabb szintézisbe. Ezek a tanulmányok bármilyen alaposak is, egymagukban nem képesek megoldani a világnézeti-politikai nevelés feladatát, mert ha nem kapcsolódnak hozzá és nem épülnek be a szaktudományok rend­szerébe, elszigetelt, holt ismeretek maradnak. Ebből következik, hogy a marxizmus-leninizmus tanszék munkáját a szaktanszékeknek tovább kell folytatniok, s amit a marxizmus-leninizmus egyetemes érvényű törvények és tételek formájában visz a hallgatók elé, azt a szaktudo­mányoknak a maguk területén konkrét formában kell igazolni és meg­erősíteni tudni. A marxizmus-leninizmus tehát a főiskola oktató-nevelő munkájának egyik legfontosabb koncentrációs feladata. Ez a feladat 1. Ez a dolgozat előadásként elhangzott az Egri Tanárképző Főiskola 1965. nov. 24-1 össz­nevelői értekezletén. 79

Next

/
Oldalképek
Tartalom