Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: A XX. századi polgári reformpedagógia erkölcsi nevelési törekvései

A XX. SZÁZADI POLGÁRI REFORMPEDAGÓGIA ERKÖLCSI NEVELÉSI TÖREKVÉSEI Dr. BERENCZ JÁNOS A múlt század vége óta a nevelés hagyományos rendjével, az iskolai élet gyakorlatával szemben erőteljes ellenzéki hangok jelentkeztek. A régi „tanulóiskolával", annak túlterhelő, egyoldalú intellektualizmusával szemben a munkaiskola, az „aktív iskola" jelszava vetődött fel. A felnőttek zsarnokoskodása, a megfélemlítésen, kényszeren, büntetésen alapuló nevelés helyett a gyermek szinte korlátlan „felszabadítását", a gyermek minél teljesebb önállóságát, öntevékenységét hangsúlyozták az új irányzatok apostolai. Ily módon a régi, hagyományos neveléssel szemben az irányzatok tarka sokasága bontakozott ki határozottan a huszadik század elején. Ezeket az újító, gyökeres — vagy inkább látszólag gyökeres reformokat követelő irányzatokat szoktuk a „polgári reformpedagógia" gyűjtőnévvel illetni. A polgári reformpedagógia történeti értékelésével mind a marxista, mind a polgári neveléstörténeti művekben találkozhatunk. Az idevonatkozó, mértékadó és jellemző marxista művek közül elsősorban KONSZTANTYINOV—MEDINSZKIJ—SABAJEVA neveléstörténete („Isztórija Pedagógiki", Moszkva, 1959. XIV. fej., 152—163. old.), valamint az NDK-ban megjelent neveléstörténeti kézikönyv („Geschichte der Erziehung", Volk u. Wissen Volkseigener Verl., Berlin, 1957., Redaktionskollegium: Dr. Karl-Heinz Günther, Dr. Gerd Hohendorf, Prof. Dr. Helmut König, Dr. Heinz Schuffenhauer, Manfred Werler) említésre érdemes. Újabban pedig, szemléletesen, képanyagába ágyazottan differenciált értékelést nyújt Robert ALT professzor „Bilderatlas zur Schul- und Erziehungsgeschichte" című neveléstörténeti atlasza. (Volk u. Wissen Verlag, Berlin, 1965. 558—614. old.) Az említett marxista értékelések bizonyítják, hogy a polgári reformpedagógusok törekvései nem akarták megingatni a magántulajdoni rendszert, ellenkezőleg, a polgári társadalom nevelésének megjavítását, reformálását célozták új szervezeti formákkal, eszközökkel, módszerekkel. Az ún. „TJj Iskolákban", — „családi iskolákban", „aktív iskolákban" — a gyermekek önállóságra, aktivitásra nevelése ural61