Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

ban tart, N korda ,kötél'). KORÓVA — tehén (vö. N kravicska ua.). KOSTRÁ — kóc, csepühulladék (vö. N kosztros ,borzas'). KOSEEKA (koséi') — kis kosár, szatyor (vö. N kasolya ,kis kosár'). KUDÉE, KÜ2EL D. — kóc, szösz, csepű (vö. guzsaly). KŰRVA (kúra, kúrica) — kurva. KÜRICA táj. KÜRA — tyúk (vö. N kúra ,farkatlan tyúk'). LAZ — búvólyuk, nyílás, erdőtisztítás, irtás (vö. N láz ,ritka erdő, erdőirtás). LIMÁN — folyótorkolati öböl, limán (vö. N limány ,örvény'). LlSÁJ (lichój) — zuzmó, sömör (vö. N lise ,sömör'). LJÁDNIK D. — Hierochloa borealis (vö. N lédnek ,bükköny'). LJÁSCA t áj D. — lencse. MEN', MENÉK — menyhal. M022ÉR, MOZ2ÍR D. — mozsár. MYS, MYSKA — egér, egérke (vö. N miska ,egér'). NAGÁJKA — korbács, kancsuka (vö. N nohajka ,tatárkorbács'). ÓBA — mindkettő (vö. N abajdóc ,kevert gabona, fele rozs, fele búza'). ÓBLYJ — kerek (vö. ablak = eredetileg: ,kerek nyílás, füstlyuk'). PÁLEC — ujj (vö. N palack ,hüvelykujj'). PÉNJAZ rég D. — pénz. PÍVO (pit') sör (vö. N piva ua.). PODRŰ2KA (drug) — nyoszolyólány (vö. N ruzsicska ua.). POZVÁT' (zvat') — meghív, magához hív (vö. N pozsovics Jakodalmi vendéghívó'). POZÁR (zar) — tűz, tűzvész (vö. N pozsár ,gazból rakott tűz'). POLOVÍNA — fél (vö. N polovnyik ,feles bükköny'). PÓSKON' — pórzós kender (vö. N paszkonca ua.). PR JA (perét', spor, spórit') rég — versengés, perlekedés. PUP köldök (vö. N pup ua.). PŰTNIK (put') — utas, útifű (vö. N putnokfű ua.). RASSÁDA (sadít') — palánta (vö. N rásza ua.). RÉZAT' —• vág (vö. N rez ,erdőbeli irtás'). RYBA — hal (vö. N riba ,igen apró hal'). SAF'JÁN — szattyánbőr. SEN' — árnyék, sátor, kunyhó (vö. szín). SÉRA — kén (vö. N szirka ,kén, kénes gyufa'). SERYJ — szürke (vö. R szír, szűr ua.?). SÍVYJ — szürke, ősz (vö. szőke, sző-, Sző-demeter, Szé-szarma hn.). SINÍCA — cinege, cinke (?). SÍTNIK (rég SÍTIE) — szittyó. SKVÁRA, SKVÁRKI — töportű (vö. N sikora, zsikora, skvarka ua.). SLÓPAT' — mohón eszik, zabál (vö. N szlopál ,mohón eszik'). SMOLÁ — gyanta, szurok (vö. N oszmoja ,kovácsszurok'). SÓPKA — (sypát') — domb, emelkedés (vö. iszap = eredetileg: ,kiöntés' az izsypat'-ból). SOSNÁ •— erdei fenyő (vö. N szoszna, szosznya ua.). STÁRYJ ,— öreg (vö. N sztári ,öregbaka', Sztára hn.). TVOR D. (tvorít') — teremtmény (vö. N túr ,fekély, var' = képződmény). UDÓCKA (üdít') — horog (vö. N hugyica ,halhorog'). CHALVÁ — halva (keleti édesség) (vö. N alvé ,törökméz'). CHOMŰT — hámiga, nyakhám (vö. R hamut ua.). CÉRKOV' — templom, egyház (vö. N cerkó ,görögkeleti v. zsidó templom'). CÉMER D. — főfájás, gyomorfájás (vö. csömör). CECEVICA — lencse (vö. N sosovica ua.). SALFÉJ — zsálya (Salvia). SÍÖKA — dudor, gumó, toboz, mag (vö. N siska ,gubacs, makk, toboz, fánk'). SKATŰLKA — doboz, skatulya. SUMÓK (sum) — gyenge, alig hallható zaj (vö. N sumák ,tudatlan, hallgató, sunyi', sumákol). JÁGODA — bogyó (vö. N jéhoda ,eperfa,). JÁSCERICA (jáscer) — gyík (vö. N jascsericska ua.). 558