Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

I. Tanulmányok az oktatás és nevelés kérdéseiről - Dr. Berencz János: Erkölcsi nevelési problémák a magyarországi vidéki pedagógiai sajtóban 1867—1945.

f) Talán még soványabb az anyag — a cikkek minőségét tekintve — az akaratnevelés, jellemnevelés viszonylatában. Az akaratneveléssel és a jellemképzéssel általában több cikk is foglalkozik — lényegében konvencionálisan. (Pl. „Katholikus Iskola", Pécs, 1926/8. sz. Werb Károly: „A jellemről és ifjúságunk jellemképzéséről"; „Evangélikus Népiskola", Sopron, 1932/12. sz.: Schranz Vilmos: „Akaratnevelés az iskolában." (Ez utóbbi cikkben a konzervatív polgári pedagógia formalizmusa jutott szóhoz annyiban, hogy sokszor külsőséges, célszerűen nem eléggé motivált (öncélú) „akaraterőgyakorlatokat" ajánl a szerző. Pl. ilyen tanácsai vannak: keljünk a szükségesnél egy negyed órával hamarább; este a sötétben oda menjen a gyermek, ahol félni szokott; vasárnapi tésztáról, kedves ételéről mondjon le az „önuralom gyakorlásaként"; tegyen a gyermek ilyenféle fogadalmat: „ma nem játszunk," vagy: „ma nem nevetünk", — délután nem iszom vizet stb. Értékes gyermekpszichológiai, neveléslélektani szempontokat alkalmaz a testvéreknek a jellemfejlődésére való kihatásáról írván Rácz Jenő („Gyermekvédelem", 1932. április), valamint a diákhazugságokkal kapcsolatban Harsányi István. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1935. cvf. 417. old.: „Diákhazugságok szerepe a családi és iskolai életben.") Az Adler-féle individuálpszichológia magyarázati szempontja kap hangot a gyermekhibák magyarázatakor GARAI József cikkében. („Evangélikus Népiskola", Sopron, 1941/4. Garai József: „A gyermekhibák újabb magyarázata.") — Érdekes, hogy még 1941-ben is „új magyarázatként" szerepelt az individuálpszichológia, mely a 20~as évek eleje óta erősen terjedt Magyarországon is. Végül a jellemnevelés körébe tartozó plasztikus, gyakorlatias írás BOHÁR Gizella „Őszinteségre nevelés" c. cikke. (Protestáns Tanügyi Szemle, 1944/8. sz.) Ebben — többek között — a „Titkos vágyam" című dolgozatot elemzi; hasznos nevelőeszközként ajánlja az „osztálykrónika" íratását. ** * A vidéki pedagógiai folyóiratok e rövid, de a jellemző vonások kiemelésére törekvő szemléje után megállapíthatjuk, hogy a reakciós kultúrpolitika, az erkölcsi nevelés céljainak, tartalmi oldalának öszszeíonódása az ellenforradalom pedagógiai célkitűzéseivel — nagy károkkal járt a vidéki folyóiratok tartalmára, színvonalára. Megfogyatkozik az őszinte, reális hang, helyét a reakciós frázisok, a konzervatív sablonok foglalják el. Értékes törekvésként egyes szerzők pszichológiai megfigyelésre, elmélyítésre, megalapozásra, magyarázatra törekvését emelhetjük ki. E vonás tette polgári szempontból „korszerűbbé" a cikkeket. — Az előzőkben röviden jellemeztük azokat a törekvéseket, melyek az erkölcsi nevelés területén a vidéki magyar pedagógiai folyóiratokban megtalálhatók. Nyomon követhettük, hogyan terjedtek el és ismétlődtek az uralkodó valláserkölcsi és nacionalista nevelés jelszavai a vidéki lapokban, tanúi lehettünk annak, mi foglalkoztatta erősen 55