Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

veszik — szükségszerűen nem csak a születési arisztokráciát, hanem az intellektuális arisztokráciát is adják mint eredőt. A gentleman angol eredetű embertípus. Mit is jelent ez a szó gentleman!? A régi jó angol felfogás szerint gentleman az, aki olyan financiális viszonyok között nőtt föl, hogy minden idejét a kultúra megszerzésére fordíthatta és ezen munkája közben megszerezhette az úgynevezett „commen sense"-et, vagyis azt a természetes észt, mely mindig korrekt észjárás mellett, korrekt cselekedetekben nyil­vánul. Az önfenntartási munkával járó küzdelem mintha kizárná a gentleman-séget. Igen, kizárja, de nem mindig — ámde a kivételek nem alkotnak törvényt. Gondolom, hogy arra az angol ifjúra, aki a cambridge-i vagy oxfordi egyetemen készül az élet számára — hatással vannak a gótikus stílben faragott kövek, a festett ablakok, a kőből való viráglevelek és az egész, művészi hatásokban gazdag ház a maga nagyszerű és imponáló szépségével. Odahaza aztán a Castle, a könyvtár, a családi arcképek, metszetek, a választékos bútorok, a nagy park, a szépséges rétek és legelők, a lehető tökéletességre tenyésztett állatok és minden kor­rektség, ami a gazdagsággal jár — a lehető legmagasabbra fejleszti azt az ,,én"-t, akinek az organizmusa a fölfelé való kiépülésre alkalmas. Én hiszem és vallom, hogy az arisztokrataság nem emberi talál­mány. Szükségszerű étap-ja ez a lélek evolúciójának és bármit csinál­jon a tisztes és nem tisztes demokrata vagy szocialista — az ariszto­krataságot kiirtani nem tudja. Idővel talán, ami a megélést illeti — más formát vesz föl, de megmarad, amíg emberek lesznek ezen a földön. A lélek evolúciójában való hitem szerint — sok, nagyon sok idő múlva, minden élő ember arisztokrata lesz és akkor szebb lesz ez a mi kis világunk. Temesvár, 1912. febr. 29. A gyermekéveink majdnem egyformán folytak le. A falu, a puszta, a nagy távolságok plein air­je adta meg nekünk az első mara­dandó emléket. Én Ercsiben, a hatalmas Duna partján születtem és gyermekéveim nagy részét, az ifjúságom álomvilágát, ott a Duna mellett éltem meg. Nyájas vidék, őszinte nyílt tájék — szelíd vonu­latával teljes poézis párázik a Duna hangjaiból és visszhangzik a magas domb alatt gazdagon csergedező Szent-kútban, a fölötte épült... és elhagyatott kicsi kápolnában és a Báró Lilien család sír­kápolnájában, ahová Báró Eötvös József, a költő-író temetkezett. Szép kis sétaút vezet a kápolnákhoz és az édesanyámmal és a két nővéremmel nyáron többször kimentünk erre a szép helyre, aztán 541

Next

/
Oldalképek
Tartalom