Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

tiszta fény!" A szecesszió egész világa, ízlése és világnézete bontakozik ki ezekből a levelekből, a hajdani realista harcosság és lázongás azonban elmélkedéssé, szemlélődéssé, elégikus emlékezéssé és csendes rezignációvá szelídül. E nagyértékü és nagyarányú levelezés több szempontból is értékes az irodalomtörténet számára: nemcsak az eddig kialakult Gozsdu képhez szolgáltat — emberi és művészi szempontból — értékes adalékokat, hanem a magyar szecessziónak, az egész századforduló magyar irodalmának is jelentős művészi értékű dokumentuma, a huszadik századi irodalomkutatás gazdag forrásanyaga. A leveleket a maguk egészében nem közlöm, a szorosan személyes természetű részleteket, valamint a megszólítást, aláírást és egyéb formaságokat is elhagyom és mellőzöm. E gazdag hagyaték több díszes bőrkötésbe foglalt anyagának évek szerinti megoszlása a következő 1906-ból 7, 1907-ből 15, 1908-ból —, 1909-ből —, 1910-ből 37, 1911-ből 71, 1912-ből 93, 1913-ból 82, 1914ből 52, 1915-ből 104. Összesen: 461 levél. A levelek terjedelme is igen változó. A levelek egyik-másik részlete egy-egy miniatűr tanulmánynak is beillik. Az első levél 1906. július 28-ról, az utolsó pedig 1915. december 23-ról keltezett, tehát a háború második évében, fia halálával megszakad. E számszerű felsorolás is mutatja, hogy az alábbi néhány szemelvény még csak megközelítően sem adhat hű képet e levelezés gazdagságáról, mert az a pár nap, ami rendelkezésemre állott, korántsem volt elegendő ahhoz, hogy e négyszázegynéhány levél ellentmondásaiban is szép és érdekes, változatos és szövevényes világában kellőképpen elmerülhettem volna. Ezúton is köszönetet mondok mindazoknak, akik értékes tanácsaikkal és felvilágosításaikkal hozzásegítettek e gazdag forrásanyag tanulmányozásához — elsősorban is Diószegi Andrásnak, aki e levelezés felfedezője volt, továbbá Debreczeni István, Jancsó Elemér, Csehi Gyula és Marosi Péter romániai irodalomtörténész kollégáknak. Temesvár, 1910. július 3. „Yseult la blonde, Yseult m'amie, En vous ma mort, en vous ma vie!" Nézze kérem ezt énekli a szomorú Tristan. — Nagyon bájos volt az a mesevilág, amikor Tristan és dame Yseult éltek. Akkor még tudták, hogy messze vannak a thule-i partok és az a szikla, ahol Thüle királya ült és ahonnan azt a remek arany serleget, amelyből utoljára ivott, a habzó tenger örvényébe dobta. Jó volna, ha az Isolde Weisstand olvasása közben a Faustban elolvasná a balladát. Margarethe fonás közben énekli a király szomorú történetét. Hát igen akkor még tudták, hogy messze van Thüle. 530