Az Egri Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1966. (Acta Academiae Paedagogicae Agriensis ; : Nova series ; Tom. 4.)

III. Tanulmányok a természettudományok köréből - Dr. Istók B.—Dobrai Lajosné—Bory M.—Bánszky T.: A kukoricatermelés fehérjehozamának növelése a tűzbab köztes termesztésével

számítva tüntettük fel. Az eredményeket rangsor korrelációval értékeltük az ugyanolyan számú parcellák átlagterméseiből kiindulva. A kapott adatok: ry (a tűzbab szemterméshez viszonyított korreláció) - —0,33; ty = 0,608 P => 10 százalék. rz (a tűzbab zöld terméséhez visz. korreláció) = = —0,25; tz = 0,445 P => 10 százalék. A tűzbab kukoricára vonatkoztatott hatása tehát negatív ugyan, de gyenge. 2. A tűzbab szemtermésének nagysága a 3. táblázatból állapítható meg. Ez kat. holdra viszonyítva a legsűrűbb parcellák átlagában 2,575 q-át ért el, 1,196—0Í04 határok között. Figyelembe véve azonban azt, hogy tűzbabbal a legsűrűbben vetett parcellákban is az átlagos lőtávolság 31 cm, 10—20 cm tőtáv elérése esetén a termés 2—3 szorosára lehet számítani öntözés nélkül is. 3. A zöld tűzbab terméshozama is változó adatokat nyújt. Bár a legkisebb tűzbab-tőtávolság 15—20 cm volt, azaz seholsem érte el a betervezettet, a zöld tűzbab mennyisége a kukoricaszárral együttes össz. tömegtakarmány mennyiség 15—30 százalékát tette ki (a 3. táblázatból kivehetően) az 5-ös, legsűrűbb parcellákon. Annyit jelent ez, hogy 15— 20 cm tűzbab-tőtávolsággal 20—25 q zöldet számolva (amennyit elértünk) 5—10 cm-re 35—40 q zöldet adhatna a tűzbab. Ez igen tekintélyes fehérje kiegészítésnek számítana a kukoricaszár besilózása révén. 4. A tápanyaghozam a tűzbabtermelés révén általában növekedő irányzatú, még keményítőérték viszonylatban is, bár az elsőrendű cél, az emészthető fehérje növelése. A tűzbab laboratóriumi vizsgálatai a 4. táblázat szerinti értékeket mutatták. 6. ábra A tűzbabnövény befonta a kukoricát, de a csövek jórésze szabadon maradt 514